Hol is kezdhetném???
Ja, igen az elején kéne.
Sziasztok, Betty vagyok, Pápáról. Hogy miért is indultam el ezen a versenyen??Kíváncsiság. Egy vasárnapi napon kezdődött az egész., ami nekem szokásos módon korán indult, mivel smink, és belőtt frizu nélkül nem jelenhetek meg egy előválogatón. Fáradt voltam, mivel előző nap szintén egy szépségversenyen voltam, eredményhirdetésen, és itt szólt az egyik kedves ismerősöm, hogy itt lesz Veszprémbe az előválogató, menjek el, ha van kedvem. Miért ne, gondoltam???
Mindenesetre egy elsőséget már megszereztem. Az egész elődöntő sorozatból én voltam az, aki először a zsűri elé kerültem. Köztudott, hogy én a mai napig remegek, ha ilyen dologra kerül a sor. Most nem. Talán a fáradtság hozta ki belőlem, hogy nyugodtabb voltam a megszokottnál.
A zsűri árgus szemekkel figyelt, mikor betipegtem hozzájuk. Mikor beléptem, kicsit meglepődtem, hiszen nagyon sokan voltak. Természetesen, ha az ember benn van egy olyan helyen, ahol mindenki fel van öltözve, ő pedig nem, kicsit feszélyezve érzi magát, de ezen is túl tudtam tenni magam. Bemutatkoztam, és jött a kérdésvihar. Azt se tudtam, merre figyeljek. Keményen odamondták a véleményüket. Mikor kijöttem egy világ omlott össze benne, úgy éreztem magam. Gondoltam, ha ennyi negatívumot kaptam, semmi keresnivalóm a döntős elitbe. Csaknem két órára rá, hívattak minket. Halál nyugodtan mentem be, gondoltam nem töröm magam, nem fogok idegeskedni. Aztán mondták a sorszámokat, én kis naiv, nem tudtam, hogy ezen kívül fogják mondani még az első hármat. Elmondták az öt lányt, és rátértek a harmadikra.
Elkezdett verni a szívem a torkomba. Kimondták a számom. Második lettem. Kellett három másodperc, míg végiggondoltam, tényleg az az én számom. Napokig rágtam magam, úristen, benn vagy a döntőbe, megígérted, hogy levághatják a hajad, és fogynod kell 5 kilót. J
Mindegy!!!Teltek múltak a napok. Na jó inkább egy hét. Vasárnap csörgött a telefonom. Nem meglepő, de vasárnap nem szokott. Értesítettek, hogy hétfőn Bpre kell menni, fodrászüzletbe. Köztudott, aki ismer az tudja, rettegek a fodrásztól. Már majdnem egy hónapja megyek fodrászhoz. Nem visz rá a lélek. Teltek múltak az órák a fodrásznál. Egyszer csak besétál a Liptai Klaudia, aztán a Baby Gabi. Na mondom jól van. Rám került a sor. Egy a fodrászüzlet melletti házba kellett menni. Levették a méreteket, elmondták a döntő színpadi látványtervét. Kíváncsian várom a megoldást!!! J
Végülis a hajam barnás árnyalatú hajszínezőt kapott, és nem sokat, csak épp hogy egészséges legyen meg lett vágva. Talán én voltam az egyetlen, aki félt az ollótól.
Mikor hazaértem, kb 11 óra fele, mindenki megosztott sikerrel díjazta a hajam. Másnap már mindenkinek tetszett. J
Az is kiderült, hogy a döntőben van már ismerősöm, név szerint Dóri, akivel egy másik versenyről ismerjük egymást. Na jó még se ismerjük egymást. A meglepő az, hogy akkor soha nem beszélgettünk. Ezt be fogjuk pótolni!!!! J ugye Dóri???
Ráadásul megyünk Párizsba. Együtt.. Még soha nem jártam ott. Számlálom a napokat vissza. Gondolom nem csak én. Nagyon boldog vagyok. Bejutottam a döntőbe, ami nagyon jó lesz, és megyünk Párizsba. Mi már csak nyertünk:
Szerintem. J