Kedves Norbi!

Zsolttal minden rendben. Nem lázadozik, nem méltatlankodik, egyedül a tornát nehéz néha elkezdenie. Ilyenkor ráuszítom a gyerekeket, Én is igyekszem rábeszélni és megcsinálja. Tulajdonképp a programod simán élhető, még így sem jelent lemondást, hogy a Zsolt extrém súlya miatt csak upd1 besorolású ételeket eszik. Ha valamilyen nagy lemondással, megszorítással járó programod volna, akkor az már régen megbukott volna Zsoltnál. Hiszen az evés azért van a testnek és a léleknek is, hogy örömét lelje benne. Tegnap Késő este Zsolt megevett egy upd kagylót paradicsommal.

Mai reggelije / 10 óra körül / upd 1 kenyérből, gombás kolbászból, paprikából, paradicsomból fokhagymából állt. A végén a rend kedvéért evett egy upd virslit, tejet ivott rá, majd a kávét édesítőszerrel. Délelőtt upd túrórudit és piskóta tallért kért. Ebédre marhacsontból levest főztem, sok zöldséggel, kevés upd1 tésztával. Másodiknak csirkét sütöttem fólia alatt zöldségágyon: gomba, vöröshagyma, fokhagyma, paprika, paradicsom, káposzta. A megpárolódott, megsült zöldségeket a végén 12 %-os tejföllel leturmixoltam. Rántottam még ki upd liszttel és panírmorzsával padlizsánt és cukkínit. Az ebéd egyébként a kései reggeli miatt 2 óra körül volt. Zsolt a csirke bőrét lehúzta, mire a Mama megrökönyödve kérdezte: Ennyire betartod Kisfiam? Mama! Tudod mennyit kell ezért tornázni? – volt a válasz, mire mindenkiből kitört a röhögés.

Délután néztük a tv-ben az 56-os megemlékezéseket. ½ 8 - 8-ig ping-pong, utána duci torna. A végén annyi volt Zsolt megjegyzése, hogy : Csapágyasra vagyok hajtva! Erre megint kitört a nevetés. Kérdeztem eszik-e valamit? Azt mondta, hogy most biztos nem, de később lehet. Ha eszik még valamit, akkor holnap megírom. Zsolt mosolyogva vette tudomásul, hogy nincs pihis nap! A kolbászreceptje forradalmivá minősítése pedig nagyon jól esett Neki. Remélem pihenős, kellemes hétvégétek volt!

Jó éjt!

Vera

 

 

Jót pihentünk mi is. Jó olvasni ezt a boldog kis családi beszámolót. Zsolt hajlamos az önsajnálatra. Régen szerintem ilyenkor az összevissza evéshez nyúlt. Most ahogy olvasom, jól alakul.

Puszi Nektek!

Norbi