horoszkóp

Levelezés Fazekas családdal - a holnap senkinek nincs megígérve

2007.11.20. 10:06

Kedves Norbi!

 

 Ma egy kicsit szomorú napunk volt, temetésre kellett menni. Meghalt anyósom egyik testvérének a férje. A Mamáék tízen voltak testvérek. Hajdanán Zomborban laktak, anyósom kislány volt, amikor a háború után a szerbek lelőtték az édesapját. Ott maradt a család édesapa nélkül, egy asszony tíz gyerekkel. A legnagyobb 15 éves körül volt. Egy éjszakája volt a családnak, hogy elhagyják az otthonukat. A szörnyűség és a fájdalom ellenére Istenbe vetett hitük megtartotta Őket szeretetben, békességben.

Mindegyikük családot alapított, Zsoltnak 30-nál is több unokatestvére van. A szeretet, a békesség, az összetartás alapérték a nagycsaládban, és ahol a szükség, ott a segítség is. Persze nem tökéletes itt sem minden, de bibliai alapokkal sokkal könnyebb élni, mint anélkül. A 74 éves bácsit, aki tulajdonképpen egészséges volt, tüdőembólia vitte el családjának köréből. A feleségétől úgy búcsúzott, mielőtt meghalt: „köszönök mindent Magdikám, jó feleségem voltál”. Nem volt hosszan tartó betegség, korház, csövek, csak csendes elmúlás. Talán ezt nevezhetjük kegyes halálnak.

 Egy temetés alkalmával van alkalmunk megállni egy pillanatra ebben a rohanó, rideg világban, és elgondolkodni, számot vetni eddigi életünkről. Nem a hiábavalóság felé rohanunk-e, van-e értelme annak, amit csinálunk, mik az igazi értékeink, és vajon eleget foglalkozunk-e azokkal? Hiszen a holnap senkinek sincs megígérve! Zsolttal minden rendben. Ma reggelire Ő készített tojásos lecsót rengeteg vöröshagymával, paprikával, paradicsommal. Újított is, mivel reszelt bele sárgarépát és zellert is. Nagyon finom volt és remek lehetőség, hogy olyat is megetessünk a gyerekekkel, amit esetleg nem annyira szeretnek. Bár Mi nem panaszkodhatunk, a gyerekeink zöldség és gyümölcs szeretők. Az ebéd 2 órakor volt, ekkor értünk haza a temetésről. Könnyű meggylevest, tarhonyás pulykahúst savanyú uborkával, upd erdei gyümölcsös túrótora szeletet evett, kávét ivott édesítőszerrel.

Ma nem volt ping-pong, és tornázni sem igazán volt kedve. Végül azonban sikerült legyőznie Önmagát és ½ 10 –kor nekiláttunk ketten tornázni. A pólója a gatyája csupa izzadtság volt ma is. A gerince fáj egy-két ponton, ez is hátráltatja a lelkesedését időnként torna ügyben. Olyan könnyű volna azt mondani, hogy itt fáj, ott fáj, ezért ma nem tornázom. De szerencsére összeszedte magát. Mivel Réka tornázós DVD-i miatt előkerültek a szekrény mélyéről a 2 kg-os súlyzóim, tegnap és ma ezekkel csináltam végig a duci tornát, így számomra ütősebb volt.

½ 11-kor melegszendvicset vacsorázott, aminek természetesen csupa upd1 összetevői voltak, és upd virslit. Kellemes, pihenős vasárnapot kívánok az egész családodnak.

Jó éjt!

Vera

 

Kedves Vera! A zárógondolat amit a temetésről írtál, nagyon fontos és értékes. Mindent meg kell tenni egymásért, szeretteinkért és az egészségért. Zsolt háta a súly folyamatos csökkenésével egyre jobb lesz. Köszönöm ezt a tanulságos levelet!

 

Norbi