Szilvi kilenc hónapos kisfia másfél hónapja jár kézenfogva, ám bútorokba kapaszkodva nem hajlandó menni. A kérdés, hogy fél-e a kisfiú és hogyan lehet neki segíteni. A szakértő szerint az önálló járás feltételei még nem adottak.
Kérdés:
Kisfiam most 9 hónapos: 4 hónapos kora óta mindkét irányba megfordul, 5 és fél hónapos kora óta ül és mászik, 6 és fél hónapos kora óta áll kapaszkodva. 7,5 fél hónapos kora óta megy az egyik kezembe kapaszkodva. Én nem erőltetem, ő akar állandóan sétálni (sőt néha már fut is). Ha elengedem a kezét akkor azonnal leül és sírni kezd. Próbáltam már bútorokhoz tenni, meg is áll, de nem hajlandó azok mentén kapaszkodva menni. Odamászik hozzám és keresi a kezemet. Mikor "megunom" a sétát, leültetem, de nem hajlandó rá, tovább akar sétálni. A kérdésem az lenne, hogy miért nem mer egyedül menni? Talán fél? Hogyan segíthetnék neki?
Válasz:
A korai felállás és járás hatására a gerinc és láb terhelése és teherbíró képessége között megbomlik az egyensúly, statikai deformitások jöhetnek létre. Másrészről a felegyenesedési reakciók ilyen mértékű felgyorsulása a tanulási zavar kialakulásának gyakori forrása. Megzavarhatja a kétkezes manipuláció, szem-kéz koordináció fejlődését, téri irány és sorrend észlelést, dominancia fejlődését. Az önálló járás elemi feltételei még nem adottak, elsősorban a mozgáskoordinációt kellene alakítani, de fontosabb lenne más funkcióterületeken is motiválni kisfiát – gyakran ingerkereső magatartás (figyelem rövidebb terjedelme) áll a felgyorsult mozgásfejlődés hátterében.