A két és féléves kisfiú nem nagyon akar beszélni, csak ha kedve van. Édesanyja a bölcsődétől várta a megoldást, arra számított, hogy a sok gyerek között majd rákényszerül kisfia, hogy megértesse magát és beszélni kezdjen, ám gyermeke nemigen szólal meg. A tanácsadó hallásvizsgálatot javasol, és ha ott mindent rendben találnak, játékos feladatokkal rá lehet venni a gyermeket arra, hogy gyakorolni kezdje a beszédet. Neked is van a fejlesztő pedagógia témakörében kérdésed? Kérdezd a Poronty tanácsadóját, Bordás Gergőt! A kérdéseket erre a címre várjuk.
Kérdés:
Kisfiam 2,5 éves (29 hónapos) és nem igazán beszél.Tavaly ősszel kezdett bölcsődébe járni, ahol ő a legfiatalabb a csoportjában. Ekkor arra számítottunk, hogy a sok gyerek közt, hogy megértesse magát, elkezd majd beszélni. Most, ha épp kedve van - legalább is én ezt veszem észre - akkor nagyjából szépen kimondja, hogy : anya, apa. Kicsit halandzsásan mondogat pár dolgot, pl.: megettem, baba, lámpa.De pár alkalommal azt vettük észre, hogy ha mérges, vagy kicsit fokozottabb hangulatában van, akkor szinte tisztán kimond olyan szavakat, amit addig csak mondogattunk neki, de ő maga egyszer sem mondott.Ilyen volt pl.: kacsa, hagyjál, nem. Az igen-t és a nem-et sem használja, helyette kb.: ühüm (vagyis hümmög) és morgás (ami a nemet jelenti nála) van. Telefonost is gyakran játszik. Ekkor az elején a "halló" szócska kihallható a beszédéből, de az utána lévő halandzsából már semmit nem tudok kiérteni. A képes könyveiben lévő képekre rámutatva meghallgatja, amit mondunk róla, de ő maga csendben van. Sajnos úgy vélem, hogy sokszor azért alakul ki a kis dolgokból nagy hiszti, mert nem tudja a gondolatait, közölnivalóit úgy átadni, hogy azt mások megértsék, legyen az a szülő vagy épp a bölcsis gondozó néni, vagy csoporttársa.Ilyenkor jön a hiszti (ami teljesen helytálló reakció a részéről) és lökdösés, hogy akkor hagyjuk, mert úgy sem értjük meg, mit akar. Tudom, sokan mondták már, hogy ne aggódjak, majd elkezd beszélni. De úgy gondolom, a közösségnek kellene akkora motiváló erőnek lennie, hogy szeptember óta néhány szót használjon, amit esetleg gyakran hall a kis társaitól. Megtisztelő válaszát, észrevételeit, és tanácsait előre is megköszönöm.
Válasz:
Amennyiben kisfia szókincsének bővülésében továbbra sem vesz észre eredményt, menjenek el hallásvizsgálatra. Ha a hallásprobléma kizárható, akkor a beszélgetést az ő hangkészletéhez szabva kezdjék. Figyeljék meg, milyen hangokat képez. Egy-egy alkalommal válasszanak ki egy mássalhangzót és két magánhangzót. Képezzenek ciklikus hangsorokat. Pl. babababa, babababi. Mindig párbeszédet alkalmazzanak, azaz Ön kezdeményezzen, mondjon valamit babanyelven, majd várja a választ kisfiától. Ha nem mondana semmit, mondja neki: Te jössz, és mutatóujjával lágyan érintse meg a száját. Vegyenek elő állatfigurákat. Utánozzák az állatok hangját. Játsszanak a hangerővel: mérges állat - hangos, szelíd állat - halk. Végezzenek ajak- és nyelvgyakorlatokat: tátogassanak, mint a halak, csettintsenek a nyelvükkel. Kenje be gyermeke száját mogyorókrémmel, kérje meg, nyalja le. Fújjanak szappanbuborékot, gyertyát, pingponglabdát, vattadarabokat. Fontos, hogy mindig játékosak legyenek a feladatok, ne legyen bennük teljesítménykényszer.