19 hónapos kisfiú édesanyja arról panaszkodik, hogy kisfia csak cumisüvegből hajlandó enni. A tanácsadó ajakizomzatot erősítő gyakorlatokat ajánl, illetve azt javasolja, tanítsák meg rágni a gyereket és tegyék vonzóvá az evést számára. Neked is van a fejlesztő pedagógia témakörében kérdésed? Kérdezd a Poronty tanácsadóját, Bordás Gergőt! A kérdéseket erre a címre várjuk.
Kérdés:
Van egy 19 hónapos kisfiam, aki mind a mai napig csak cumisüvegből hajlandó enni. Ezzel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni, ha lehetséges.
Az előzmények: Dani a 38. héten született, és mivel nem volt tiszta a magzatvíz, tüdőgyulladást kapott, és az intenzív osztályon kezelték antibiotikumokkal. Az első pár napban nem is volt étvágya, és nagyon keveset volt ébren, ekkor gyomorszondával kapta a táplálékot. Próbáltam őt szoptatni is, de nem érzett rá a technikájára és nagyon nem ment neki, így lefejtem a tejet és cumisüvegből etettem. Mivel a sírása nagyon gyenge volt (hangerő tekintetében) valamilyen szondával vizsgálták még a torkát. Azóta sem szereti, ha valaki a szájában akar turkálni, vagy belenézni.
Hat hónapos korában kezdtem el a hozzátáplálást, nagyon jól elfogadott az anyatejen kívül mást is, de kizárólag cumiból. A kanál láttán összeszorítja a száját, az ételt a kezébe sem hajlandó venni, nemhogy a szájába. Ezen kívül viszont bármit (játékot, cipőt, akármit) a szájába vesz és rág. Ez a mai napig így megy, cumiból eszik-iszik, pedig nagyon érdekli már az evés folyamata: mindig ha eszünk előtte, odajön és megnézi mit csinálunk. Foga sok van. Ha sikerül valamit a szájába tennem ordítani kezd, ha ez a valami darabos, akkor öklendezik. Saját maga pedig semmi ehetőt nem hajlandó a szájába tenni.
Mindig próbálkozok a kanállal nála, de nagyon elutasító és már nekem is tele van a hócipőm sajnos, nagyon erőltetni viszont nem lenne szerintem jó. Ha van valami tanácsuk, javaslatuk, bármit szívesen fogadok.
Válasz:
Az evés egy fontos szociális aktus, amelynek kielégítése mindig pozitív élményt jelentsen a gyermeknek. Kivitelezésében ugyanazok az izmok vesznek részt, amelyek a beszédet is létrehozzák. Fontos emiatt az ajak- és nyelvizmok erősítése. Az ajakizomzatot erősíthetik hangutánzó gyakorlatokkal: tátogjanak, mint a halacskák, utánozzák a cica, kutya, farkas, kacsa, tehén, bárány, kecske hangját. Csücsörítsenek, dobjanak puszit; tátogjanak, mint a halacskák. Nagyon hatékony, ha mindezt tükör előtt teszik. A nyelvizomzat erősítése céljából csettintsenek a nyelvvel; dugják ki, húzzák vissza. Kenjék be a száj környékét valamilyen olyan pépes bébiétellel, amit a gyermek nagyon szívesen fogyaszt. Mindig legyen példamutató! Ha a gyermek látja, hogy a művelet nem fáj, nem kellemetlen, hanem vicces, jóleső, szívesen fog utánozni. Először az Ön száját kenje be, mutassa be a gyerkőcnek, hogyan kell lenyalni, majd újból a sajátját, majd a gyermekét is. Először csak pöttyöket tegyenek a száj jobb és bal oldalára, majd a felső ajak fölé, és az alsó ajak alá. Ha ez már jól megy, akkor körbe is be lehet kenni a szájat.
Mivel darabos ételt nem vesz Dani a szájába, valószínűleg nem tud rágni. Tükör előtt csattogtassák össze a fogaikat, halkan, majd egyre hangosabban. Tegyenek a fogsorok közé szívószálat, amit jó alaposan rágjanak össze. Ha ott marad Dani fognyoma, nagyon dicsérje meg! Játsszanak tovább a szívószállal. Fújjanak buborékokat egy pohár vízbe. Majd, jelöljék be a poharat, meddig van folyadékkal, és próbáljanak szívni belőle. Először vizet, teát szívjanak, majd egyre sűrűbb rostos leveket, majd mikor már nagyon ügyes a kislegény, megpróbálhatják a banánturmixot is.
A terápia során a „segíts, hogy magam csinálhassam!" elvet kell figyelembe venni.
A kanalat tegyék a játékai közé. Esetleg menjenek el közösen, és engedjék, hogy ő válasszon 2-3 féle kanalat, hátha attól megjön a kedve. Játékból etessenek babát, macit.
Az étkezés során kiemelkedően fontosak az azonos jelzések, a tálalás, a közös étkezés szerepe. Engedje, hogy odaüljön az asztalhoz Önök mellé, készítsen neki is kis tálkában pépes ételt, ha már megy rágás, falatkákat. Legyen színes, vonzó a tányér. Engedje, hogy megfogja, manipuláljon az étellel. Tegyen bele kanalat, mutassa meg neki, hogy tudja kevergetni. Bíztassa, hogy kóstolja meg, de ne erőltesse.
Ha minden kötél szakad, keressenek egy gyógypedagógust, aki etetésterápiával foglalkozik.