Négyéves kislány édesanyja arról számol be, hogy gyermeke tükrözve másolja le nevét és a rajzain is furcsák az irányok. A kérdése az, hogy ezek a tapasztalatok előjelei-e a diszgráfiának, diszlexiának. A tanácsadó elmagyarázza a térészlelést és a téri tájékozódást. Neked is van a fejlesztő pedagógia témakörében kérdésed? Kérdezd a Poronty tanácsadóját, Bordás Gergőt! A kérdéseket erre a címre várjuk.

Kislányom júliusban lesz 4 éves, rajzolása során figyeltem meg, hogy például a nevét LILI tükörképben másolja le illetve az embereket, figurákat, házikót fekvő pozícióban rajzolja. Ami a teteje lenne, az a bal keze felé esik, míg az emberi láb jobbra.
A cipőjét is szinte mindig felcserélve - kacsaláb- veszi fel. A családban volt súlyos diszlexiás. Lili balkezes- vagyis a bal a domináns, a jobbat is használja sok mindenre. Ezt érdekesnek találom. Felmerül bennem a kérdés, hogy ez nem egy előjel-e, miszerint Lili diszlexiára-diszgráfiára stb. hajlamos lenne. Vagy esetleg más gond előjele? Vagy ez természetes? számára is.

Válasz:

A térészlelés kialakulása, a térirányok leképezésének stabilizálódása egy hosszú folyamat eredménye. Saját testünk a térben az alapvető kiindulási pont a téri tájékozódásban. A 4 éves gyermek már megmutatja a főbb testrészeket (fej, arc, törzs, végtagok), körülbelül 6 éves korára már hibátlanul azonosítja a testrészeket, aminek tudatosodása lehetővé teszi a jobb és bal irányok megkülönböztetését, de ez is fokozatosan alakul ki, elsőként a domináns kéz felismerése, majd a jobb és bal kéz segítségével a szimmetrikus testrészek megkülönböztetése. A jobb és bal megkülönböztetésében tehát saját teste, testrészei adhatnak segítséget, majd egyre jobban átvihető ez a rajta kívül létező dolgok téri elrendezésére.

A térészlelés minősége meghatározó szerepet játszik az olvasástanulásban. Egy vizsgálat szerint a mértani figurák térdimenzióinak felismerése során a 3-4 évesek 50-60 százalékos, 5-6 évesek 10-20 hibaszázalékkal dolgoznak. Tapasztalatok szerint a térészlelésben 5-7 év körül mutatkozik a legintenzívebb fejlődés. A térirányok felismerésének és megkülönböztetésének képessége, illetve ennek fejletlensége húzódik meg bizonyos betűtévesztési hibák mögött (b–d, d–g stb.). A térészlelésben rendkívül nagy szerepe van a verbális tudatosításnak. A differenciált iránymegkülönböztetés feltétele, hogy a gyermek szókincse tartalmazza az erre utaló kifejezéseket (pl. mellette, alatt, között). A relációs szókincs fejlettsége egyben informál a térészlelés fejlettségéről is.