Milyen pszichés okok miatt fáj rendszeresen a tízéves kisfiú hasa, ha iskolába kell menni? Mi a megoldás, ha szervi baj nincs? A szakértő szerint az iskola stressz hátterében állhat tanulási zavar. A legfontosabb, hogy a teljesítménykényszert megszüntessék és éreztessék a gyerekkel, hogy az iskola nem szakítja el tőlük. Neked is van a fejlesztő pedagógia témakörében kérdésed? Kérdezd a Poronty tanácsadóját, Bordás Gergőt! A kérdéseket erre a címre várjuk.
Kérdés:
Tízéves kisfiam hasa rendszeresen fáj. Kivizsgáltattam a helyi gyermekosztályon a kórházban. Nem találtak semmi bajt. Én tapasztalatból azt mondom, hogy ha nem érzi jól magát, akkor "fáj" a hasa. Volt aki azt mondta, hogy szimulál a fiam, de én ezt nem osztom igazán. Szerintem ez valamilyen pszichikai okra vezethető vissza. Hogyan lehetne kinyomozni, mi az, ami "bántja" a gyereket? Hogyan tudnék neki segíteni az iskolai stressz leküzdésében?
Válasz:
Amennyiben szervi elváltozás nem volt kimutatható kisfiánál, valóban pszichoszomatikus folyamat állhat a háttérben. Ön konkrétan meg is nevezte a feltételezhető probléma forrását, az iskolai kudarcoktól való félelmet, amely a vegetatív idegrendszeren keresztül valódi organikus (szervi) tüneteket okoz, pl. gyomorfekélyt, hipertóniát, hasfájást. A vegetatív zavarok testi tünetei pszichés állapotok, ismételten visszatérő intenzív érzelmi állapotok hatására jelentkeznek. A pszichoszomatikus szemléletben, e pszichés összefüggések ismeretében számos betegség válik magyarázhatóvá. A gyomorfekély kialakulásának, fejfájásnak, migrénnek, a krónikus székrekedésnek, és hasmenésnek is lehetnek pszichés okai.
Az iskolai stressz hátterében állhat valódi tanulási zavar, amelynek „takargatása” szorongóvá teheti a gyermeket – feltételezzük, hogy az iskolai környezet optimális, elfogadó. Ha rosszul tanul a gyermek, semmiképpen ne tegyünk szemrehányást! Ettől kétségbeesik, hogy képtelen megtenni valamit, ami neki és szüleinek is örömet okozna. Önmaga előtt is letagadja saját tehetetlenségét, úgy kezd viselkedni, mintha nem is érdekelné a tanulás, elindul a lejtőn... A gyermekek nem azért tanulnak rosszul, hogy szüleikkel dacoljanak! Fontos tudni, a gyenge tanulmányi eredmény gyakran nem a tanulással töltött kevés időben rejlik, hanem a tanulást megalapozó képességek fejlesztésében (pl. észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás). Elengedhetetlen éreztetni, hogy gyermekük fontosabb jegyeinél, így megszűnik a teljesítménykényszer!
Fontos azt is tudni, mióta tart a hasfájás. Amikor az óvodát befejező gyermek nem akar iskolába menni, mégis rákényszerítik erre, gyakran a hasa, a feje fáj, hányinger gyötri, ugyanis a betegség elég ok az otthonmaradásra. Ezek a panaszok azért alakulnak ki, mert a gyermek fél eltávolodni szüleitől. A gyermekek tudják, hogy az iskoláskor a felnövekvés kezdetét, a szülőktől való elválást jelenti. Igyekezzenek megértetni, hogy nem megszabadulni kívánnak gyermeküktől! Ezt úgy érhetik el, ha korábban bíznak benne, feltétel nélkül elfogadják, engedik önállóvá válni. Ne azonosítsák teljesítményeivel! Dicsérjék többet, mint amennyit bírálják! Ne azt mondják: ”Buta vagy!”, hanem: ”Buta dolog ilyet csinálni!”. Ezzel azt mondjuk: „te egy jó gyerek vagy, aki most rosszul viselkedik”. Adjuk tudtára, hogy a felnőttek is követnek el hibákat! Így csökken az új dolgoktól való szorongás, elegendő önbizalomra és önállóságra tesz szert ahhoz, hogy ne féljen majd az iskolával járó elválástól.