Hogy lehet megtudni, egy mindkét kezét egyformán használó gyereknél, hogy melyik a domináns oldala? Milyen veszélyei vannak a kétkezességnek és miért kell erősíteni a domináns oldalt? Szakértőnk válaszol. Neked is van a fejlesztő pedagógia témakörében kérdésed? Kérdezd a Poronty tanácsadóját, Bordás Gergőt! A kérdéseket erre a címre várjuk.
Kérdés:
Van egy hatéves kisfiam, aki még óvodás. Körülbelül hároméves kora óta nem tudom eldönteni, hogy jobb vagy bal kezes. Jobb kézzel eszik, de minden mást bal kézzel csinál. Jobban mondva, egyformán tudja mind a két kezét használni. Ha segít a papának kalapálni, hol a jobb kezében van a kalapács, hol a bal kezében. És mind a kettővel ugyanolyan ügyes. Elvittem az orvoshoz, és megkérdeztem, mi a véleménye. Azt javasolta, hogy üljön le a gyerek színezni, és amelyik kezét használja, olyan kezes. A következő történt: jobb kézzel vette el a ceruzát, átvette a bal kezébe, és azzal színezett. Önnek mi a véleménye? Még hozzá tartozik, hogy a nagypapám szintén kétkezes volt, és a fiam ráadásul még ballábas is. Az óvónők szerint is kétkezes, csak a doktornő kételkedik. Tud valami okos ötletet adni nekem?
Válasz:
Aki képes rá, hogy bal kezét ugyanolyan ügyesen használja, mint a jobbat, azt kétkezesnek (ambidexter) nevezzük. Akár a jobb, akár a bal oldali dominancia a fejlődés magasabb szintjének felel meg. Az ambidextria nem ideális állapot. Minél kevésbé domináns az egyik kéz, annál inkább tapasztalhatjuk az általános éretlenség jeleit, beleértve a beszédfejlődés zavarait is. A dominanciazavar a téri tájékozódás bizonytalanságához, az olvasási irány és betűsorrend felcserélődéséhez is vezet. A balkezesek jobbkezességre nevelése is vezethet kétkezességhez! Annál, aki nemcsak balkezes, hanem balszemes és ballábas is, a jobb kézre szoktatás még nagyobb kockázattal jár, mint aki csak balkezes. Mindez a nem domináns agyfélteke túlterhelését eredményezi, amely az emlékezet, a koncentráció, téri irányok, viszonyok, beszédzavarok, finommozgás zavaraiban nyilvánul meg. Ebből adódóan kisebbrendűségi érzés, bizonytalanság, „mindenáron teljesítéssel” túlkompenzálás, személyiségzavarok alakulhatnak ki.
Mindegy, hogy kisfiánál jobb, vagy bal oldal-e a domináns, erősíteni kell azt az oldalt, melynek dominanciájára a gyermek hajlamos. Az iskoláskor előtt ajánlatos megfigyelni, van-e hajlam a balkezességre. Ebben az esetben teljes szabadságot kell biztosítani a maga választotta kéz használatához. Az iskolába lépő gyermeknél emellett funkciópróbákkal állapítható meg, hogy meg tudja-e különböztetni a jobb és bal oldalt, majd azt, hogy írásnál melyik kezét kívánja használni. Ehhez meg kell figyelni a szem (kulcslyukon melyik szemével néz), a kéz (kulcscsomót melyik kezével veszi fel, ajtókilincset melyik kezével nyitja), a láb (labdát melyik lábbal rúgja, székre melyik lábbal lép fel, dal ritmusára melyik lábbal dobbant), a fül (melyik oldalra fordul, ha nevén szólítjuk a háta mögött), és a nyelv (csettintő hangokat melyik oldalon képzi sikeresebben) dominanciáját. Ezt követheti az oldaliságnak megfelelő célirányos gyakorlás.