Évtizedekkel túl vagyunk már a szexuális forradalmon. Mi sem hétköznapibb manapság annál, ha ketten megtetszenek egymásnak, és hosszútávra nem tervezve egy éjszakán át élvezik a szexet, aztán nem találkoznak többé.
Ebből a kutatásból mégis az derül ki, hogy a dolog korántsem annyira zökkenőmentes, mint ahogy azt a hatvanas években elképzelték. A felmérésben részt vevő lepedőakrobaták közül a férfiaknak a 80%-a nyilatkozta azt, hogy általában pozitív érzéseik vannak elmúlt egyéjszakás kapcsolatukkal kapcsolatban, míg a nőknek csak 54%-a vallotta ugyanezt.
A kutatást végzők szerint a csajoknak az a fele, akik negatív érzésekről számoltak be a kaland kapcsán, nem önmagában a kapcsolat rövidségétől érezték utána rosszul magukat, hanem attól, hogy úgy érezték, a férfi csak "használja" őket. Nem érezték úgy, hogy a kedveskedés, kényeztetés, stb. kifejezetten az ő személyüknek szólna. Emellett attól is szorongtak, hogy csorba esik a hírnevükön, ha a kapcsolatra fény derül. Ezzel szemben a férfiak körében inkább kifejezetten dicsekedni szokás azzal, hogy megvolt egy egyéjszakás kapcsolat.
Kézenfekvő a kérdés, hogy akkor miért egyeznek bele a nők a kalandba, amikor pontosan tisztában vannak azzal, mire adják a, khm, fejüket? Nyilván van, aki erre azt vágná rá, hogy "hát mert be vannak rúgva!", de a felmérést végző professzor szerint részben a menstruációs ciklus lehet a felelős. Ennek 10. és 18. napja között ugyanis a nők szexuális étvágya megnő és inkább előnyben részesítik a rövidtávú partnereket. A 19. napon meg jön a felmérés...
Most akkor szégyelljük vagy élvezzük az egyéjszakás kapcsolatokat?