Tour_Guider nickkel kommentelő olvasónk nagyon érdekes hozzászólást írt a tegnapi, távkapcsolatokat boncolgató poszt alá - amit én, ahogy megláttam, kimoderáltam. Tettem ezt azért, mert Tour_Guider idő közben egy emailt is írt az egyre nagyobb forgalmú (juhéjj!) ko.kola.blog@gmail.com emailcímre, még részletesebben leírva történetét. Így aztán külön posztban tudjuk kitárgyalni ezt az esetet, amelyben a kezdeti randizgatás örömei és gyönyörei az összeköltözés hétköznapjainak martalékává lettek.
Történt az, hogy középsulisok voltunk és érettségi után még ott maradtam suliban egy évre. Ott ismerkedtünk meg közelebbről. Amíg középsulisok voltunk, nagyon szép volt a kapcsolatunk. Tényleg sokat foglalkoztunk egymással... szerlemes levelek, sms-ek, közös programok, stb. Aztán jött a nyár. Úgy indultunk, hogy szakítunk a nyárra a fősulik miatt, de nem így lett.
Őt felvették, és akkor annyira szerelmes voltam belé, hogy féltem, elveszítem. Sírások és huzavonák után otthagyta a fősulit és összeköltöztünk. Nagyjából egy hónapig még jól voltunk egymással, de aztán elkezdtek kialakulni a szerepek. Ő elkezdett dolgozni, én még egy tanfolyamot csináltam, amit miatta kezdtem el.
Jöttek a szürke hétköznapok, a veszekedések egyre sűrűbbek lettek, és a szex is kevesebb lett. Elkezdtünk belemenni a szürke hétköznapokba, a szerepek közötti harcba: főzés, mosás, takarítás, szemétkivétel, mosogatás... Mivel én még csak akkor repültem ki otthonról, ezért fura volt az, hogy nekem is kell valamit csinálni otthon, mivel egyke elkényeztett gyerek vagyok. Ezért ezek is rá szakadtak. Újabb veszekedések, jah plusz a lakás miatt is.
Már-már holtponton voltunk a kapcsoltaunkban, akkor költözünk egy másik albiba, ott még elhúztunk egymás mellett egy fél évet még, itt már némileg változtak a szerepek a kapcsolatban, de akkor már egyáltalán nem voltunk egymás hullámhosszán, teljesen mások lettünk... aztán a fél év után szakítottunk. Sírás-rívás részéről, aztán egy hónap és másik pasival jött össze... és még mindig együtt élünk...
Tanulság: a rózsaszin köd sok mindent befolyásol, és nem szabad rábíznia az embernek magát másikra 100%-ig, és és nem szabad a jövőt se rá építeni, mert akkor abból jó nem sül ki és sose tudni, hogy ki fogja vagy mi fogja megborítani ezt az idillt. És akkor valaki nagyon meg lesz bántva... Másik, pedig: ha már összeköltöztetek és szakításra kerül a sor, akkor jobb minnél messzebb kerülni egymástól... meg kell lépni!!!!