Tegnap óta vetítik nálunk az Alkonyat (Twilight) című filmet. A regénysorozat, amelynek első darabjából készült, máris népszerű itthon is, tehát minden bizonnyal a film is arra a frenetikus sikerre számíthat, ami Amerikában kijut neki, ahol már egy hete megy a mozikban.
A film nem rossz, hiszen 5 perc után egyértelmű, hogy kikhez kíván szólni, és az is nyilvánvaló, hogy a célközönség imádni is fogja. Nekem ugyan kapaszkodnom kellett a karfába, hogy el bírjam viselni (még úgy is, hogy a közepénél sikerült egy ötperces szundikálással erőt gyűjtenem a fináléra), de mégis örülök, hogy láttam az Alkonyatot, mert ennél pontosabb meghatározásával még nem szembesültem annak, hogy milyen fiúról álmodoznak a kamaszlányok.
A képen Edward Cullen látható, akit bizonyos Robert Pattinson alakít (ő volt Cedric Diggory a 4. Harry Potterben egyébként). A történet szerint ő lesz szerelmes újdonsült osztálytársnőjébe, Bellába, mivel egymás mellett ülnek bioszon. Néha elmerülnek egymás tekintetében óra alatt. A tökéletes gimis szerelem első kritériuma ez: 1. helyes fiú legyen, szép legyen a szeme és igéző a pillantása.
Az első találkozáskor azonban a vágyakozva nézésen kívül sokkal tovább nem jutnak, sőt, Edward otrombán meg is bántja Ellát. Gyakran furcsán viselkedik, és ha róla van szó, mindig másra tereli a témát. Újabb elengedhetetlen tulajdonsága a tökéletes pasinak: 2. hallgatag, titokzatos, nem beszél magáról.
A titok csak nagy sokára derül ki a filmben, igaz, kizártnak tartom, hogy van olyan néző, aki úgy ül be, hogy nem tudja, mi lesz a meglepetés: Edward vámpír! Ez magyarázza tehát a titokzatosságot (és azt, hogy miért jár a srác hófehér alapozóval az arcán és sárga kontaktlencsével a szemében - utóbbi a túlságosan gyakori közeli felvételek során többször is jól látható). Nem kell azonban megijedni, mert Edwardnak és fajtájának még hegyes szemfogai sincsenek, vagy legalábbis a filmben nem látjuk őket, és olyannyira békések, hogy embervér helyett állatokkal táplálkoznak. Tehát: 3. szelíd, veszélytelen, a légynek se tud ártani.
Edward két kedvenc időtöltése az erdőben naplementenézés és Debussy-hallgatás. Ja és persze ha olyan hangulatban van, leül a zongora elé és játékával szórakoztatja szíve hölgyét. 4. Művészlélek, "mély érzésű", de nem elborult.
Edwardban azért mégis megvan néhány a vámpírok rendkívüli képességei közül. Nincs szüksége alvásra, de ami még hasznosabb, emberfeletti erővel rendelkezik és a teleportálással határos sebességű helyváltoztatásra képes. Az apakomplexus felszabadult kiélése jegyében Bella felkapaszkodik Edward hátára és együtt cikáznak az erdő ágai között. 5. Az ideális férfi nem látványosan izmos, de azért mégis nagyon erős.
Már jóval a sztori felén túl járunk, amikor hirtelen felmerül az íróban, hogy azért valami cselekmény vagy konfliktus is kell a könyvbe/filmbe. Ekkor a semmiből megjelennek a gonosz vámpírok is és egyikük gyorsan elhatározza, hogy megöli Bellát. Kusza autós és futkározós üldözéses, majd verekedős jelenetek következnek, egyrészt hogy az esetleges férfiközönség szeme is ki legyen szúrva valamivel, másrészt mivel 6. a tökéletes férfi védelmezi, oltalmazza szíve hölgyét, megbízható, és az ember mindig biztonságban van mellette.
És a végére marad az, ami Edwardot a leginkább alkalmassá teszi arra, hogy fruskák ábrándozzanak róla. A sármos vérszívó ugyanis mintha másról sem tudna beszélni, mint hogy meg akarja tartóztatni önmagát. A sztori ezt azzal magyarázza, hogy a puritán vámpírfiú attól tart, nem tudná megállni, hogy ki ne szívja a kedves Bella vérét az utolsó cseppig. A fenti 6 pontból azonban már sejteni lehet a végét: dehogynem tudja megállni! Két jelenetben (köztük a zárójelenetben) jut el a kamasz párocska a csókolózásig, és mindkétszer a fiú az, aki hirtelen visszakozik, a fehér smik alatt nyilván elpirulva. Egy másik jelenetben egyenesen a halálos veszélyben lévő Bella véréből kell kiszívnia a mérget, és ekkor is megállja, hogy amúgy vámpírmódra jól belakmározzon. 7. Nemhogy nem sürgeti a szexet, kifejezetten elzárkózik előle.
Na erre szokás mondani, hogy ilyen tényleg csak a filmekben van.
Meg a kamaszlányok fejében. Azért remélem, az életben fel fogják ismerni, amikor éppen nem egy ilyen mesebeli Edward Cullennel lesz dolguk.