Gyöngyi, a ko.kola.blog@gmail.com címre érkezett emailje bevezetőjében arra hivatkozik, hogy látta, hogy régebben megcsalós történetek is szerepeltek itt a blogban. Ez így van, és a randirémálmok mellé továbbra is várjuk nemcsak a felszarvazással kapcsolatos sztorikat, hanem a tökéletes randi leírását is. Gyöngyi azt írja továbbá, nem biztos benne, hogy egyáltalán félrelépésnek számít, amit tett, ezért a legjobb lesz, ha olvasóink értékelik ki a helyzetet.
"A jelenlegi párommal egy szórakozóhelyen ismerkedtünk meg, és részben emiatt abszolút egyéjszakás kapcsolatnak indult az egész. Fiatalok is voltunk, de már csak azért is, mivel azon a bizonyos éjszakán is már tudtam, hogy pár hét múlva tovább fog költözni Magyarországról. Ez tavasszal volt, de még az elutazása előtt találkoztunk többször is, mert nagyon megvolt az egy hullámhossz, testileg legalábbis, egyébre nem nagyon volt időnk.
Elment, és persze emailezgettünk szinte naponta, de inkább csak félig haversági szinten, bár szeretlekeztünk össze-vissza, de nekem legfeljebb a lottó ötössel tűnt egyező valószínűségűnek, hogy egyszer még normális kapcsolatom lehet vele. Aztán már a nyár közepe felé írta, hogy haza (Magyarországra) kell ugrania és találkozzunk. Találkoztunk is, egyszer, még egy éjszakára, ennyi. Megint elment és folytattuk az emailezgetést. Nagyon hiányzott, de nem volt mit tennem.
Nem sokkal később augusztusban Balatonon voltunk, és ott most mindegy, hogyan, de összejöttem valakivel. Volt egy szép közös éjszakánk, persze csak amolyan nyári kalandként. A páromat ekkor már fél éve ismertem, de valahogy erről az epizódról nem akaródzott beszámolnom neki. A legnagyobb meglepetésemre viszont ősz elején megint haza tudott jönni.
Ekkor úgy jött, hogy nálam lakott. Életem legszebb hete volt. A következő karácsony környékén is együtt töltöttünk néhány napot, később együtt voltunk síelni, és a megismerkedésünk első évfordulóját is együtt töltöttük. Aztán bejött a lottó ötös és nyár elején visszaköltözött Magyarországra. Azóta is együtt élünk, most már összesen hét és fél éve, nagyon boldogan.
Nem mondhatnám, hogy különösebb lelkiismeret-furdalásom lenne amiatt a balatoni éjszaka miatt, de most, hogy olvastam a blogon a sztorikat, azért rögtön ez jutott eszembe. Valamiért mégis képtelen lennék elmesélni neki, pedig szerintem ő sem gondolta volna akkor még, hogy belőlünk egyszer egy igazi pár lesz."
Reméljük, a kérdéses úriember nem innen tőlünk fog értesülni a történtekről, bár a neveket és a részleteket megváltoztattuk Gyöngyi leveléhez képest. Ha másnak is van bevallanivalója, ne tartsa vissza magát! Bizonyosan meg fog könnyebbülni, ha nekünk beküldi.