horoszkóp

Randirémálom: "nagy lendülettel felrántotta az asztalról a poharát"

2009.02.02. 17:49

Adrienn levele olvasható alább (természetesen ez is a ko.kola.blog@gmail.com címre érkezett). A történetben egy kellemetlenül induló randi minden egyes mozzanattal még kínosabbá válik, így a legutolsó katasztrófa már szinte megváltásként érkezik. Egyet biztosan mindenketten egy életre megjegyeztek: randevún csak óvatosan a borral!

"Még tavalyelőtt hagytam magam rádumálni egy randira, bár mai fejjel már alapból hárítanám. Mindegy. Megtanultam a leckét.

Szóval beültünk vacsorázni (már ez meglepett, hisz egy kávét beszéltünk meg), én vele szemben csüccs, aztán a srác rendelt bort. Mivel azonban olyan vörösbort választott, amiből nem hoztak kimérve, így paff, kérte az egész (!) üveget. Kettőnknek. Jeleztem, hogy izé, talán ez enyhe túlzás, tekintve, hogy én autóval jöttem, tehát konkrétan nem fogok inni. De neeem, csak egy pohárral majd, stb. Na, akkor már kezdtem kíváncsi lenni. Legalább valamilyen érzelem, a menekülési vágy helyett...

Kissé ugranék, nagy nehezen már a találkozó végénél jártunk, én kínban, emberünk meg lassan már egy szál pólóban, mivel ahogy iszogatott, egyre kerültek le róla a ruha-rétegek. Azért ezt is nehezen hittem el, pedig láttam...

A pohár, amiből ittunk, szép volt, jó nagy, kerek talpú. Ahogy kell. Egyszer csak a lovagom úgy gondolta, hogy nem is tudom, tósztot mond, vagy akármi, de basszus nagy lendülettel felrántotta az asztalról a poharát - azaz csak rántotta volna, mert az a szép nagy kerek talpa beleakadt a tányérja szélébe, az ott szépen megállította, és mint egy tengely, megforgatta az egész poharat. Aminek az lett az eredménye, hogy a srác kb. egy pillanat alatt nem kis lendülettel rám zúdította a benne lévő bort. Ami ugye vörös volt.

Gondolom, egyértelmű, hogy nem találkoztunk többet.

Bár, hozzáteszem, hogy potyogott a szememből a könny, úgy nevettem. Én. Na persze az első sokkolt pillanat után... A srác meg inkább sírt. Szegény azt hitte, addig tök jól ment minden. Na ja, cirka egy üveg bor után én is lehet, hogy azt hittem volna, és így legalább nem is kellett nagyon magyarázkodnom, mi az, ami nem jött be.

És a happy end ebben a sztoriban az, hogy otthon sikerült a ruhámból kivarázsolni a bort..."