Mentalistagenya néven kommentelő olvasónktól kaptunk ma egy levelet. Az üzenet első felében egy rövid sztori olvasható, amelyben a netes ismerkedésből nem jött össze a kapcsolat, de annyira nem, hogy még a randirémálomig sem jutottak el. De a lényeg a kérdés: ha nagyon akarunk valamit, juszt se kapjuk meg. Ezek szerint flegmatikussággal lehet pasit fogni? És ha igen, hogyan?

"Gondolom, mindenkinek van/volt az életében randizós időszaka. Az az időszak, amikor jönnek-mennek a jelöltek és különböző oknál fogva egyik sem lesz tartósabb. Nekem anno nem egyszer volt elegem és sokszor elhangzott a "kapja be az összes férfi!" és hasonló mondat. Ilyenkor a legjobb, ha az ember kivonja magát a forgalomból, különben csak cipeli a dolgokat és a vélt/valós sérelmeit más gyanútlan keresőre zúdíthatja, és fogja is. Hogyan lehet feldolgozni egy nem jól sikerült randit? Humorral és helyettes programokkal. Lesz ez még így sem, programnak meg olyan kell, ami érdekel és leköt.

Tavaly esett meg, hogy találkozóm volt megbeszélve egy helyes férfivel, netes randi. Péntek 4 óra, Oktogon. Szokásomhoz híven rákészültem, már 2-kor hajamat csináltam és közben Vele SMS-eztem le a részleteket. Gyanús kezdett lenni, hogy kérdezget rólam dolgokat. Legyintettem, mondtam neki, hogy délután úgyis megbeszéljük.

Erre írta, hogy lehet, késni fog, mert elhúzódik a munka (aham, pénteken, de akár igaz is lehetne) és felajánlotta, hogy szívesen értem jön 5 körül, de mondjam meg hol lakom. Nyilván nem a pontos címet adtam, de ahhoz közelit. Várok, várok, várakozom és 4 után írtam neki, hogy mi a helyzet, hogy látja, mikor szabadul.

Nos, erre már nem jött válasz, ott álltam készen, csinosan, pénteken, egyedül. Kicsit dühöngtem, de hamar lenyugodtan, ugyanis megláttam az előző nap vett Tudorok első évados DVD-met, ami 10 részt jelentett. Fogtam, egy üveg pezsgővel leheveredtem az ágyba és megnéztem, lehet, így volt szebb a napom! Nagy igazság: "Abban a pillanatban amikor elkezdesz valamihez ragaszkodni, elszúrsz mindent." (Andrew Matthews)

Oh, ez mennyire igaz. Értem én most az ismerkedésre. Ha valakit szerettem volna magam mellett tudni, és ezt a tudtára is adtam, akkor mindig kosár volt a vége. Ha kimutattam, hogy igen, jól éreztem magam, vagy hogy tetszik az illető, sosem jött össze. Persze ha meg nem foglalkoztam vele (nem tudatosan, de egyszerűen így jött ki a lépés), akkor keresett, akart találkozni és így tovább. No nem kell azt hinni, hogy akkor kaparták az ajtómat, nem vagyok én olyan vonzó nő, hogy ez így legyen. És itt az ördögi kör: mivel a külső hibákat kompenzálni kell, nem tehetem meg, hogy királynőként a tornyomból várjam a hercegeket, tennem kell azért, hogy valaki felfigyeljen rám (nem, nem herceg, azok nincsenek), hiszen csakúgy nem fog, nem vagyok vonzó. De ha teszek, azaz kimutatom, hogy szeretném akkor meg pláne eliszkolnak. Na szóval ilyenkor mi a teendő? Tudatosan játszani a flegmát (nem megy)?"

Mentalistagenya blogja itt olvasható.