A mai minitörténet két főszereplőjének adjuk a Bori és Marci neveket. Viszonylag régóta élnek már kapcsolatban, pár éve össze is költöztek, gyerek nincs. Bori azt mesélte a minap, hogy így karácsony előtt mennyire összejöttek a dolgok mindkettejük munkájában és családjában. Bár együtt laknak, Marcinak egy utazás is közbejött, így egy egész hétből csak a szombat délutánt tölthették együtt.
Bori megkérdezte Marcitól, mit szeretne csinálni abban a pár órában, amit a hétből végre kettesben tudnak tölteni. Ő azt mondta, be akar menni a belvárosba ajándékokat venni. Bori rögtön beleegyezett, de erre kedvese azt válaszolta, hogy "te ne gyere, mert neked fogok ajándékot venni!" Különösebb sértődés meg vita persze nem lett a dologból, Marci elment egyedül, Bori meg külön utánament, és tőle függetlenül, más útvonalon intézett addig egy kis vásárlást.
De azért nekem megjegyezte, hogy talán fontosabb az ajándékvásárlásnál, hogy egy héten legalább néhány órát kettesben tudjanak tölteni a szerelmével. Miközben azt is belátja, hogy nem túl hangulatos karácsonykor a fa alatt olyan ajándékot bontogatni, aminek a vásárlásakor jelen volt. Megkérdeztem, hogy megírhatom-e ezt a Velvetre, hogy megtudjuk, hogy az olvasók is hagyták volna elvonulni ritkán látott férjüket-barátjukat, amikor inkább vele szerettek volna lenni. Azt mondta, hogy persze, csak a neveket változtassam meg.