Mindenki tudja, hogy az öregek gyakran magányosak és magukra hagyatottak, még akkor is, ha van gyerekük-unokájuk, aki elvileg odafigyelhetne rájuk. Egy időseknek szóló brit magazin, a Mature Times most egy kutatással próbálta meg számszerűsíteni a helyzetet, hogy megtudjuk, az idősek közül hányat hanyagolnak el, hányan érzik úgy, hogy rájuk se hederít senki, és hogy miért nincs kapcsolat idős szülők és felnőtt gyerekeik között.
A kutatási eredmények első adatai meglehetősen riasztóak. A háromezer 55 év fölötti megkérdezettnek - illetve ezek gyermekeinek - 10%-a arról számolt be, hogy már legalább egy év telt el a legutolsó személyes találkozás óta, az idős szülők 5%-át pedig csak két-három havonként hívják fel rémesen elfoglalt gyerekeik. Valamivel több, mint a válaszadók fele ismerte be, hogy nem foglalkozik annyit szüleivel, mint kéne, és egyharmaduk bűntudatról is beszámol amiatt, hogy elhanyagolja az öregeket, akik felnevelték. A másik oldalról nézve az a helyzet, hogy az 55 év fölötti megkérdezettek 40%-a érzi úgy, hogy nem törődnek vele eleget gyerekei.
Természetesen firtatták azt is, hogy mi az oka annak, hogy ennyi britnek ilyen kevés kapcsolata van saját szüleivel. Az esetek 45%-ában a túl sok egyéb elfoglaltság volt az ok (pl. gyereknevelés), 40% túl messze lakik ahhoz, hogy rendszeresen meg tudja látogatni az öregeket, 29% pedig a munkájára hivatkozott. Ezzel együtt a megkérdezettek több mint negyede azt mondta, örülnének, ha nem mindig nekik kéne felvenni a kapcsolatot a szülőkkel, hanem néha a szülők is felvennék maguktól a telefont. Az idősek 54%-a erre azt mondja, hogy nem akarják elfoglalt gyerekeiket zavarni, míg egyharmad úgy érzi, biztos pont rosszkor hívna.
Persze azért az embernek idős korában saját gyerekein kívül lehet más társasága is. 67% azt mondja, azért nem aggódik különösebben, mert tudja, hogy az idős szülőknek ott van valaki, pl. egy megbízható szomszéd, akire támaszkodhatnak, ha valami baj van. Sőt, komolyabb betegség esetén a leszármazók háromnegyede azonnal sietne szüleit ápolni-gondozni, 38% pedig arra is kész lenne, hogy ezért visszaköltözzön a szülői házba.
A kutatás kissé szomorú képet fest, de a címben már jelzett javuló tendenciára is rávilágít: a megkérdezett 55 év fölöttiek 67%-a elismerte, hogy ő annak idején ritkábban beszélt saját szüleivel, mint ahányszor gyermekei most őt keresik meg.