A Psychology Todayben megjelent egy felmérés eredménye, amely azzal foglalkozott, hogy milyen kapcsolat van a gazdák és a háziállatok között. A felmérésben nagyjából ezer állattartót kérdeztek meg, és a válaszaik alapján kijelenthető, szinte minden kutyatartó egyenrangú családtagnak tartja a kutyát. De nézzük a felmérés eredményeit számokban:

A megkérdezettek:

- 81 %-a tartja egyenrangú családtagnak a kutyáját. Az állatnak nagyjából olyan a rangja, mint egy gyereknek.
- 54 %-a az állat szülőjeként és nem gazdájaként tekint magára.
- 58 %-a papaként vagy mamaként hivatkozik magára, ha az állatáról beszél.
- 35 %-a pedig fiamnak, lányomnak szólítja a kutyáját.
- 10 %-a még apák vagy anyák napját is ünnepel a kutyájával.
- 60 %-a, azok közül, akiknek már gyerekkorában is volt kutyája azt mondja, most sokkal fontosabb az életében a kutyája, mint amilyen fontos gyerekkorában volt.
- 77 %-a beszélget a kutyájával úgy, mintha családtagok lennének.
- 72 %-a, azok közül, akiknek gyereke is van, azt tartja normálisnak, ha ugyanolyan nevelést kap a kutyája, mint a gyereke.
- 62 %-a azt mondja, a kutyájának van saját ágya, széke, kanapéja.
- 81 %-a tudta, hogy mikor van a kutyája születésnapja.
- 77 %-a ajándékot is vett az állatnak.
- átlagosan hét képet tartanak a kutyájukról a lakásukban. A felmérés szerint ez is azt bizonyítja, hogy mennyire emberszámba vesszük a kutyákat.
- 23 %-a viszont kutyás fényképalbummal is rendelkezik.
- 71 %-a azt mondta, hogy mindig van nála egy kép a kutyájáról.
- 79 %-a többet beszél a kutyájáról, mint a politikáról, egy másik nagyon népszerű társalgási témáról.
- 55 %-a többet beszél a kutyájáról, mint a barátairól.
- 48 %-a többet beszél a kutyájáról, mint a munkájáról.
- 57 %-a a partnerével többet beszél a kutyájukról, mint a szexről.

A tanulmány arra nem tudott választ adni, hogy ez az erősen érezhető eltolódás mitől alakult ki az Egyesült Államokban, de azt feltételezik, hogy a csökkenő gyerekszámnak lehet hozzá köze, illetve annak, hogy az embereknek manapság gyakran változik meg gyökeresen az élete. Sokan úgy érzik, hogy nincs egy biztos fészkük, ahova visszahúzódhatnak, ezért jön jól a kutya, mert otthonos érzetet teremt azzal, hogy vár ránk például. A gyerekek kiköltözése, esetleg távoli városokba vándorlása is elősegíti ezt a folyamatot. A felmérés szerint az embernek alapvető igénye, hogy gondoskodjon valamiről, és ezt az igényt hatékonyan tudja kielégíteni egy háziállat.

Az állatok védelmével foglalkozó Journal of Animal Ethics tudósai pedig azt állapították meg , hogy az háziállatokat háziállatnak hívni, valamint a gazdákat gazdának, sértő lehet az állatok számára. Sőt, az, hogy kit minek neveznek alapvetően meghatározza azt, ahogyan bánnak vele.

Lehet, hogy ilyen indokok miatt nem nevezik sokan háziállatnak a háziállatukat, hanem inkább a fiuknak, lányuknak. De erre azért valószínűleg kicsi az esély. Mindenesetre az állatvédők azt mondják, hogy például azt se használjuk, hogy vadállat. Mondjuk inkább azt, hogy szabadon élő, szabad szellemű állat. Sőt, az állatos közmondásokról is meg kéne feletkezni, hiszen ezek is előítéleteken alapulnak, amelyek rosszat tesznek egy-egy állat hírnevének. A tudósok szerint nem lenne szabad olyanokat mondani, hogy iszik, mint a gödény, bűzlik, mint a borz, úgy eszik, mint a disznó, ravasz, mint a róka, fél, mint a nyúl.