Egy amerikai nő és exférje közösen nevelik két tizenéves gyermeküket. Az idősebb, 14 éves fiú az anyánál lakik, a fiatalabb, 13 éves pedig a férjnél, de az iskolaszünet alatt a fiúk együtt vannak, hol az egyik szülőnél, hol a másiknál. Ideális gyermekelhelyezésnek tűnik ez egy válás után, az anya mégis bírósághoz folyamodott azért, hogy gyermekeit csak nála helyezzék el, amikor értesült arról, hogy az exférj újra együtt él egy nővel.
Hogy mi derült ki a mostohaanyáról? Csak annyi, hogy ő az exférj első felesége, aki két közös kislányukat 20 évvel ezelőtt agyonlőtte, amiért elmegyógyintézetbe zárták, de onnan 4 év után szabadult. A bíróság ráadásul nem adott igazat az anyának, a gyerekgyilkos mostoha továbbra is nevelheti a két kamaszfiút.
Vajon lehet-e rosszabb annál, ha exférjünk egy gyerekgyilkossal költözik újra össze? Nehéz elképzelni. Az ügy kronológiája és részletei a New York Times híradásából rekonstruálhatók. A szóban forgó férfi neve John P. Cushing, aki 20 évvel ezelőtt Kristine Cushing férje volt. Két kislányuk született, ők 8, illetve 4 évesek voltak, amikor az addig tökéletes édesanyának tűnő nő egy éjszaka pisztolyt vett elő és agyonlőtte a két alvó kislányt.
A tragédia után a pár természetesen szétvált, a nő azonban nem börtönbe, hanem elmegyógyintézetbe került, mivel ügyvédje elmezavarra hivatkozott, amit a bíróság el is fogadott. Állítólag az asszony viselkedését a Prozac nevű szer befolyásolta. 1991-től Cushingné négy évet húzott le a zárt intézetben, ekkor gyógyultnak nyilvánították és kiszabadult, bár további tíz évig még megfigyelés alatt tartották.
A férj közben természetesen újraházasodott 1995-ben, ezután született két kisfia második feleségétől, Trisha Conlontól. Ez a két fiú áll most a gyermekelhelyezési per középpontjában, hiszen Conlon 2004-ben elvált Cushingtól. Egy meglepő fordulattal azonban a férfi egy év múlva újra elvette korábbi, első feleségét, azt a nőt, aki közös gyermekeiket korábban meggyilkolta.
Amikor Conlon erről tudomást szerzett, azonnal bírósághoz fordult, hogy megtiltsa, hogy gyermekeit az első Cushingné nevelje mostohaanyaként. A perből azonban nem lett semmi, a férj ugyanis közben azt mondta, hogy már nincsenek együtt első feleségével, és hogy másodszor is beadták a válókeresetet. Így aztán a fiúk, különösen a fiatalabbik, ezután is sok időt töltöttek apjuknál, akinek közben megint új kapcsolata indult egy nővel, akit a gyerekek “Mrs. M.”-ként emlegettek anyjuknak.
Conlon idén év elején egyszer éppen elvitte fiait az apjukhoz, és amikor otthagyta a gyerekeket, feltűnt neki, hogy az exférj lakásának falán egy festmény lóg, amit Cushingné szignózott és látott el 2010-es dátummal. Az anya rögtön gyanút fogott, hogy ki lehet ez a “Mrs. M.”-ként emlegetett (régi-)új mostoha, és felfogadott egy magándetektívet, aki hamarosan megerősítette félelmeit. Mint kiderült, Cushing mégsem vált el megint első (és harmadik) feleségétől, hanem 2008. óta megint azzal a nővel él, aki első két gyereküket elmezavarában agyonlőtte.
Erre természetesen Conlon, a gyerekek anyja azonnal megint bírósághoz fordult. A per kezdetén a bíró a fiúkat ideiglenesen az anyánál helyezte el, de a múlt héten meghozott elsőfokú ítélet ezt megszüntette, és visszaállította a korábbi állapotot, azaz az apa és a gyilkos mostoha is nevelhetik tovább a gyerekeket. Az anya természetesen fellebbezett, de augusztus végéig újabb döntés nem várható.
A bíróság álláspontja szerint semmi nem mutat arra, hogy Cushingné, a mostohaanya ne lenne alkalmas a fiúk nevelésére. Négy év intézeti kezelés és tíz év megfigyelés után a szakértők megállapították, hogy a nő meggyógyult, és a bíróságnak nincs oka arra, hogy ezt a szakértői véleményt figyelmen kívül hagyja. Azt mondják, érthető, hogy az anya nem szeretné, hogy gyermekei Cushingné felügyelete alatt legyenek akár egy percig is, azonban a bíróságnak nem az anya szemével kell néznie az esetet, hanem független ítélőként. Ön hogyan döntene a bíróság helyében a gyermekelhelyezésről?