Annyi olvasói levelet kaptunk-kapunk a hűtlenséggel kapcsolatban a korábbi posztok nyomán, hogy valamennyi írás közléséhez lassan külön blogra lenne szükség. Piroska emailje azzal tűnik ki a többi közül, hogy igazán érzékletesen fogalmazza meg a megcsalt feleség álláspontját és azt, hogy férje miben, illetve hogyan változott meg a másik nő hatására. Mint egyik korábbi levélírónk, Piroska is próbál megbocsátani, de a levélből kiderül, hogy ez azért nem egyszerű dolog. Ha ön is szívesen mesélne vagy hozzászólna a témához, kérjük, írjon egy emailt blogunk címére!
“Nekem pár éve volt olyan szitu, amikor főnökúr férjem beleesett egy beosztott luvnya bűvkörébe. Közös kiküldetés, közös tanulmányút, mi itthon maradottak (a másik házastárs) meg húztuk az igát, gyerek - iskola - munkahely - társadalmi élet. A két család gyerekei megsínylették a liezont, küszöbön volt a válás is.
Mindaddig ment a dolog, amíg a nagyvállalat vezetője megelégelte a munkahelyi botrányt, és azt mondta, a kurvát áthelyezzük, a főnökre szükség van. Ekkor döbbent rá a hölgyemény, hogy ő húzhatja a rövidebbet, és nagy kegyesen lemondott a férjemről, hogy a családot ne szakítsa szét. Mondanom sem kell, hogy a mi kapcsolatunk nem lett újra a régi, mert a szerelem olyan, mint egy porcelán harang, ami ha megreped, néha össze lehet ragasztani, de a hangját többé nem nyeri vissza.
A legbosszantóbb az, hogy nem az első kitekintése volt a hölgynek a férjem, korábban két zűrös kapcsolata is volt, ennek ellenére be tudta hálózni a főnökét, aki ez előtt logikusan gondolkodó, igazságos vezető volt. A történtek kapcsán teljesen kifordult magából, elvesztette a nehezen megszerzett tiszteletet a beosztottjai részéről.
Szép dolog a szerelem, a szenvedély, de ha az embernek családja van, akikért felelősséggel tartozik, nem süllyedhet az ösztönök szintjére. Alkalom mindig adódik, de egy hülye tyúknak vagy egy bódult kakasnak nincs joga elvenni az utódok békés gyerekkorát.”