Nagy döntés egy éppen ismerkedő pár életében, amikor elhatározzák, hogy összeköltöznek. Mai igaz történetünk főszereplői, Andrea és Zsolt szponzorunk, a Randivonal segítségével ismerkedett meg egymással az interneten, és az első személyes találkozás utáni tizedik napon már közös lakást béreltek. Alább Zsolt leírása olvasható a szokatlan tempóban bonyolódó kapcsolatról, ami máris ahhoz a stádiumhoz érkezett, amikor a szerelmesek a gyerekvállaláson dolgoznak. Ha még szeretne ilyen történeteket olvasni, ajánljuk figyelmébe korábbi hasonló posztjainkat, vagy kattintson át a Randivonalra, ahol olvasgatás helyett vagy után természetesen társat keresni is lehet!
„2011 nálam a keresés éve (volt), akiket megismertem, mind szimpatikusak voltak és nagyon jó emberek, de hiányzott a tűz, amire vágytam, vártam és megálmodtam. Andrea 35, én 42 éves vagyok. A mi történetünk 2011. július végén kezdődött el igazán, előtte leveleztünk, majd pár napra elmentem külföldre, és le is mondtam arról, hogy lesz bármi is kettőnk között. Majd jött a július 29., levél volt a fiókomban - Andreától! Elolvastam, és rögtön tudtam, hogy tévedtem. Megbeszéltünk másnapra egy találkozást a Duna-parton, egy ismert helyen. Fényképen akkor már láttam, de élőben sokkal szebb volt, mint amire számítottam. Ez egy rövidre sikerült randevú volt, mert körülbelül 20 percig tartott, míg haza nem fuvaroztam. Nem telt el 10 perc, és SMS-t írtam, hogy szeretném, ha folytatódna... Fél perc múlva jött a válasz: dettó! (Az SMS-ek azóta is megvannak mindkettőnknek.) Madarat lehetett volna fogatni velem.
Később telefonon megbeszéltünk egy randit a Margit-szigetre. Mindketten dolgoztunk, és munka után már alig vártam, hogy láthassam. Ezen a találkán dőlt el a sorsunk. Itt csattant el az első csók. Akkor már komoly 48 órája ismertük egymást személyesen. Megbeszéltük, hogy akarjuk egymást és folytatjuk. Ő még kissé félénken nyilatkozott arról, mit érez, de a 6. napon ő is elmondta azt, amit én már az első napon.
Megismerkedésünk 10. napján már közös albérletben laktunk! Kis lakásunk közösen rendeztük be, mert mindketten a nulláról indultunk. Rengeteg programot csináltunk, mint például kirándulások, Sziget fesztivál, színházak, éjszakai futóverseny, biciklitúra, pár napos pihenés a déli országrészben. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, és ahogy a mondás is tartja, mindenki a maga szerencséjének a kovácsa - azaz aki keres, az talál! Sokan kérdezhetik, vajon ez a tempó nem túl gyors? De! Viszont mindketten úgy érezzük, hogy vannak közös pontjaink, nem is kevés, hasonló az érdeklődésünk, és nagyon jól kiegészítjük egymást. Mindenkinek vannak hibái, nekünk is, de ha van bennünk erő ahhoz, hogy ezeket megbeszélve elsimítsunk minden göröngyöt, akkor van esélyünk arra, hogy boldogok legyünk.
Hogy a gyorsaság ne lohadjon, mikor ezt a levelet írom, megismerkedésünk két nap híján 3 hónapos, és már a gyermekvállalási projekten dolgozunk! Én tudom és hiszem, hogy nem fejjel megyünk a falnak. Tudom, tudjuk, mit akarunk. Egy tanács, amit tapasztalatból mondok, és aki megfogadja, biztosan nem jár rosszul: a párunkkal mindig beszéljük meg, mit szeretnénk, mik azok, amik esetleg problémásak, és ha ezeket kezelni tudjuk egyenlő félként, akkor boldogok lehetünk!”