Ahhoz, hogy a Randiblog minél érdekesebb-változatosabb tudjon lenni, rengeteget túrom az internetet párkapcsolatokra vonatkozó témákra keresve. Eközben mindig feltűnik, hogy - főleg amerikai oldalakon - milyen gyakran rángatják elő a dupla randik témáját, és szinte mindig pozitív megközelítésben. Ezek a cikkek mind azzal foglalkoznak, hogy milyen remek ötlet egy szerelmespárnak egy másik szerelmespárral közös randevút tartania, de valahogy az életben mintha ez a gyakorlat nem lenne olyan általános, mint amennyit cikkezni szoktak az előnyeiről. Nem lehet véletlen, hogy a dupla randikra szakosított társkereső Indián kívül mindenhol bebukott, de pontosan mik ezek az előnyök, és mi tartja mégis vissza az embereket?
Elsősorban kapcsolatok legelejére szokták ajánlani a dupla randit, sőt, az eleje elé. Azaz ha egy internetes társkeresőn megtetszik valaki, akkor több szempontból is érdemes az első találkát úgy szervezni, hogy azon egy másik pár is akkor találkozzon először. Nyilván ott van a cikiségi faktor csökkenése: négyesben sokkal könnyebb feloldódni, mint ha csak egy vadidegen ül ott az asztal másik oldalán a kávézóban.
Másrészt biztonsági okokból sem hülyeség későbbre halasztani az első kétszemélyes randevút. Sosem lehetünk biztosak abban, hogy igazából kicsoda, akit az interneten megismertünk, és nincs mindenkinek akkora szerencséje, mint a tegnapi randivonalas néninek. Ha az első találkán derül ki, hogy webes szerelmünk egy félőrült, kevésbé ciki és veszélyes a dolog, ha ott van még két másik személy ezen a randin.
Elsősorban lányoknak azért is ajánlják ezt a négyes felállást, mert ha két barátnő közül mindkettő ugyanoda megy randizni új barátjával, akkor utána a hölgyek remekül ki tudják beszélni egymás között az így megismert férfiakat. Ha mindannyiszor egyedül vagyunk ott, amikor találkoztunk fellángolásunk tárgyával, hiába próbáljuk később más véleményét kikérni az illetőről, a megkérdezett csak a sötétben tapogatózhat.
Vagy ha már biztosak vagyunk abban, hogy kapcsolatot szeretnénk, szerelmesek vagyunk valakibe, de még nem mutattuk be az illetőt legjobb haverunknak/havernőnknek, akkor erre egy hármasban lezavart találkozó nem éppen a legjobb alkalom. Sokkal szerencsésebb, ha ez a haver/havernő is hozza a saját párját, és így ebből a négyesből is egy dupla randi jön ki.
Nem is soroljuk tovább a dupla randik további állítólagos vagy valós előnyeit, mert amint az már a címből is nyilvánvaló, oda szeretnénk kilyukadni, hogy ennek ellenére mégsem túl gyakoriak az ilyen találkák. Persze hogy pontosan mennyire ritka vagy gyakori ez a felállás, azt nem a szövegből lehet kiolvasni, hanem a szavazógépből, de egy a lényeg: az ember randevúra azért megy, mert intimitásra, romantikára vágyik. Ez négyesben azonban sokkal körülményesebb, mint kettesben, ha egyáltalán megvalósítható.
Például nyilván nem lehet úgy csókolózni kezdeni mondjuk egy erdei séta vagy gyertyafényes vacsora kellős közepén, hogy közben egy másik pár bámul minket (igaz azonban, hogy moziban viszont lehet, mert ott sötét van és nem tudnak bámulni). Lehet, hogy biztonságosabb négyesben randizni, de a romantika lehetőségei ebben a felállásban nagyon be vannak határolva. Ön azért próbált már úgy randevúzni, hogy egy másik párral közös találkát szerveztek négyen?