Így dőltem be egy dzsigolónak

"Akkor kellett volna elmenekülnöm, amikor az első beszélgetés alkalmával szóba került, hogy jelenleg munkanélküli" - írta olvasónk, a 35 éves Mariann, akinek friss szerzeménye persze azt mondta, aktív keresgélő, ám a későbbiekben kiderült, nem igazán sieti el a dolgot. Főleg úgy, hogy Mariannál egész jól elvolt pénz nélkül is.

"Na, de kezdem az elején. Gyerekkori barátok voltunk, aztán elköltöztek a szüleivel a kisvárosból. Majd tizenöt év múlva vissza, szintén a szüleivel, ami azért fura volt, lévén egy 30 éves pasiról van szó. Ő (nevezzük Petinek innentől) ezt azzal magyarázta, hogy a volt felesége teljesen kisemmizte a válás után, így kénytelen volt az apjáéknál meghúzni magát. Egy-két sörözés után összejöttünk, az ágyban kötöttünk ki. Nekem kósza dugásra lett volna szükségem, de már másnap úgy viselkedett, mintha együtt lennénk.

Igazából fogalmam sincs, miért nem hajtottam el már kora reggel a retekbe, főleg azok után, hogy ölelgetni kezdett a konyhában és már-már szerelmet vallott. Talán csak a gyerekkorunk óta való kapcsolat miatt gondoltam azt, hogy türelmesebb leszek vele, aztán meglátjuk, mi sül ki az egészből. A srác amúgy elég jó volt az ágyban, így nem zavart, hogy a következő éjszakára is maradt.

Onnantól kezdve viszont az egyik kiakasztó dolog történt a másik után. Nekem dolgozni kellett menni, ő viszont bejelentette, marad a lakásomban, mivel a szülei kikészítik folyamatosan. Megvár, majd összedob valami kaját, mire jövök. Ez persze így is történt, fejedelmi lakoma várt estére – teljesen leamortizálva a hűtőm tartalmát. Este megint dugás, majd reggel szólt, be kéne vásárolni a vacsorához – de hát neki egy fia vasa sincs.

Adtam neki pénzt kajára. Ez az állapot nagyjából egy hétig ment így, mire kicsit felidegeltem magam a dolgon, és megkértem, keressen valami munkát. Igen ám, de az interjúk helyszíne mindig jóval messzebb volt, mint a mi kisvárosunk – legalábbis ezzel a dumával szedett le utazási költséggel is nap, mint nap. Az eredmény: két hónapja volt nálam úgy, hogy én etetettem, itattam és álltam egyéb költségeit is, amikor végképp betelt a pohár.

A legszebb a történetben, hogy alig bírtam kipakolni a lakásból, napokig az ablakom alá járt kiabálni részegen (érdekes, piára mindig volt pénze), majd még én voltam az, aki őt szexuálisan kihasználta – ezt híresztelte el az ismeretségi körünkben. Egy biztos: én munkanélkülivel többé szóba nem állok, és tanultam annyit a történetből, hogy egyből felismerjem a dzsigolókat."