Pont két hete volt, amikor beígértük, hogy összefoglaljuk majd a női válaszokat is Gáspár és Ágoston álnevű olvasóink leveleire. A téma az, hogy az urak szerint nem a férfiak, hanem inkább a nők többségére jellemző, hogy csak a szexre hajt, ahogy Gáspár fogalmazott, vérciki egy férfinak, ha nem dugja meg a nőt szinte már az első ismerkedés után. A tételmondatot a posztban elhelyezett szavazógép is megerősíteni látszik: többezer szavazatnak több, mint a fele azt mondja, tényleg ilyen a nők többsége. Rengeteg levél érkezett az azóta eltelt két hétben a témában a Randiblog email-címére, ezeknek természetesen jó része olyan hölgyektől, akik nem értenek egyet azzal, hogy ilyen sommásan ítélkeznek felettük. Ezek közül a levelek közül válogattuk ki a hat legérdekesebbet: íme, ezt gondolják a nők a témáról.

1. Ágota - Nem minden nő ilyen, csak azok, akikhez a férfiak odamennek

„29 éves vagyok és bár néha én is letagadom magamnak, átlag feletti külsővel rendelkezem, és ez nem nagyképűség. Viszont mivel van elképzelésem, véleményem az életről, diplomával rendelkezem és vezető pozícióban vagyok, ezért ijesztőnek találnak a mai férfiak. Ugyanis egyszerűbb odamenni egy buta lányhoz, aki csak vihogni fog minden viccen, mint megpróbálkozni egy önálló egzisztenciával rendelkező nővel, mondván, úgyse lennék elég jó neki. Kedves pasik! Nehogy már a mi hibánk legyen, hogy ti a kényelmesebb megoldást választjátok… Pontosan tudom, hogy szomorú, hogy a mai fiatal lányok, nők ilyen könnyen adják magukat, de mi lenne, ha kicsit tökösebbek lennétek és vállalnátok a kockázatot egy értelmesebb nő megszólításával? Talán meglepődnétek a reakción.”

2. Boglárka - Nem csak szexet akarnak, hanem a biológiai órától idegesek

25 és 30 között vagyok, és állítom, nem egyszerű manapság párt találni! Hogy üresek lennénk? Hogy csak a szexre hajtunk és ez probléma lenne? Tény, hogy kiharcoltuk magunknak az egyenjogúságot, ma már ugyanazok az elvárások, kötelességek vannak egy nőnek, mint egy férfinak. Ugyanannyit dolgozunk, a munkahelyünkön ugyanazt várják el tőlünk, mint a férfiaktól, ha egyedül élünk, ugyanúgy fent kell tudni magunkat tartani, mint a férfiaknak, stb. Ha egy nő esetleg ki szeretné engedni a gőzt, és ugyanúgy kielégíteni a szükségleteit, mint egy férfi, mi azzal a baj? Ha nem lennének olyan férfiak, akik erre hajlandóak, akkor valószínűleg könnyű vérű nők sem lennének.

A probléma akkor kezdődik, ha a férfi el kezdi hitegetni a nőt, kihasználva annak hiszékenységét, naivitását, érzékenységét és érzelmeit. Mert „sajnos” nekünk ez is van. Na meg biológiai óra. És ha ez beindul, akkor rohamosan el kezdünk kutatni az Igazi után, szeretnénk azt hinni, hogy talán épp Ő lesz az, akivel vagyunk. Szeretnénk neki már az első alkalommal megmutatni, hogy mi milyenek vagyunk, néha talán kicsit görcsösen is, de nem hiszem, hogy egy randi alapján kell valakiről eldönteni, hogy ez most egy üres nő, vagy csak ideges. Mert ugyebár a férfinek is vannak elvárásai: legyen a nő csinos, de azért mégse kihívó, legyen titokzatos, de mégse hallgasson végig, legyen magabiztos, de mégse egy törtető, aki csak a céljainak él, na és persze legyen egy kurva az ágyban. Azt már csak zárójelben említem meg, hogy van férfi, aki már az első alkalommal megkérdezi, hogy mit tud a nő sütni-főzni.”

3. Csenge - Vidékre kell menni

„Nem puccos helyekre vagy szórakozóhelyre kell menni csajozni, hanem normális helyekre, ahova más földi halandók is járnak, ott szép számmal lehet találni olyan nőket, akiknek van elképzelésük a jövőjükről, tudják hogy mi a kedvenc kajájuk (ami persze nem a cézársaláta), és van olyan munkahelyük, ami nem csak a 8 órát veszi el az ember életéből, hanem csinál is valamit. Talán körül kellene nézni a vidéki kisebb városokon, településeken, mert itt nem lehet találni egy normális facér férfit se, aki ne lenne házas-vőlegény-foglalt. A normális alatt értem hogy nem a kocsmát támasztja egész nap...

„A nőknek csak annyi dolguk van, hogy nőkké váljanak és úgy is viselkedjenek.” Vagyis állandóan nyafogni kell valami miatt ,és megjátszani a tehetetlent? Rendre az ilyen nőknek van csak párjuk. De ha már egy kis kurázsi fért belé vagy a sarkára tud állni, máris el van férfiasodva, félnek tőle a pasik, vagy neki kell hordani azt a bizonyos nadrágot.”

4. Dorisz - A nőket a mellbedobásra szocializálják a férfiak

„30 felettiekhez tartozom, de a 30 alatti élettapasztalataim sem jelentősen eltérőek. Mert én aztán örömmel veszem, ha egy férfit érdekel, hogy mi a kedvenc színem, mit csinálok a szabadidőmben, vagy mi a munkám – de ha a válaszok mellett még vissza is kérdezek, a válaszok pedig esetleg túlmutatnak a várt sablonokon, akkor abból ritkán adódnak pozitív fejlemények. Merthogy minden férfi a nő felett szeretne állni, azt szeretné, ha rá, mint a teremtés koronájára nézne fel a nője, ezért megzavarja a képet az, ha a kiszemelt csaj esetleg nem esik egyik ámulatból a másikba rögtön az alapinformációk kicserélése után, uram bocsá’ kiderül, hogy eggyel több diplomája/nyelvvizsgája/bankbetétje van. Ez igazából tök ijesztően hat a pasikra – a példák csak képletesek, bármilyen különbséget megemlíthetnénk, amitől feltámadhat a pasikban a kisebbrendűségi érzés, mert hát nehogy már, hogy a nő legyen okosabb, sportosabb, tanultabb, netán többet keressen, stb. (Persze, persze, kivételek mindig vannak, már látom a sztorikat a boldog házasságokról, ahol a férfi igenis felnéz a feleségére, aki X dologban milyen nagyon jó, de ez ugye pont a 100-ból 3 esete…)

Ahogy egy barátnőm mondta egyszer: a pasiknak az kell, hogy tágra nyílt szemmel hallgasd őket, ahogy beszélnek neked, miközben ők bámulják a dekoltázsodat. Sarkos, sarkos, de van benne valami. Úgymond mellbedobással sokkal hamarabb felhívom magamra a figyelmet, mint a szakmai sikereimmel vagy akár a kreativitásommal. Azt akarom, hogy jól menjen egy megbeszélés, ahol zömmel pasik lesznek? Hát elő egy mélyebben dekoltált felső résszel, és a siker garantált. Mert a többi, ami kell hozzá, bennem van dögös felső nélkül is, csak nem veszik észre.

És ha ilyen kombóban észre is veszik, párkapcsolati szinten így sem feltétlenül vevők rá – lásd a fent nevezett okokat. Kb. amiért a főnök elveszi a titkárnőjét, az orvos kavar az ápolónővel, stb.

Pedig a nők egy jelentős része manapság arra törekszik, hogy ne csak a külsőségekben nyilvánuljon meg a különlegessége, hogy minél inkább szellemi partnere lehessen egy férfinak. Lehet, hogy ez a tévút, mert igazából erre nincs is igény?

Rendben, az Ágostonék által említett, szórakozóhelyeken fellelhető nőtípus nyilván nem ebbéli felismerésben vált olyanná, amilyen, és helyezi előtérbe a szexet mondjuk a verbális kommunikációval szemben. De amíg az átlagférfiak – igen, még a szuperhímnek gondoltak is – a Hooterses pincérlányokat lájkolják, és kizárólag fajfenntartó ösztöneiktől vezérelve bármikor hajlandóak egy gyors numerára egy D kosaras szőkével, addig az átlagnő igenis azt gondolja, hogy valahol az lehet a sikeresebb stratégia, ha a nő alkalmazkodik a vélt szereposztáshoz: nagyokat pislog a vágyott férfira és jól kipakolja bájait.

(Nem, nem tartom magam megkeseredett harmincas szinglinek, és még csak a melleim méretével sincs különösebb problémám, azzal sokkal inkább, hogy egyre nehezebb megfejtenünk, igazából mit is keresnek manapság a férfiak egy nőben.)”

5. Evelin - Megváltozott a női szerep, ezért nehezebb azt játszani

„A történelem hosszú évszázadai és évezredei alatt a nők már szinte gyermekkorukban feleséggé és anyává váltak, az utódokról való gondoskodás után pedig férjük háztartásának megtűrt és pótolható személyeivé váltak. A férfi-női kapcsolatot, vagy intézményesített nevén a házasságot, nem évtizedekre, hanem csupán néhány évre találták ki. A férfiak ágyasokkal vigasztalódtak, egyszerre több nővel éltek, a megunt asszonyoktól pedig könnyedén megszabadultak. Most pedig, az egynejűség, a válóperek, a tartásdíjak és a monogám értékek világában - ami a történelemben egészéhez képest meglehetősen rövid idő óta tart - a nők még nem tanultak bele abba a sok-sok szerepbe, amelyekre mostanra egyrészt joguk is van, másrészt amelyeknek az elsajátítását a társadalom el is várja tőlük.

Az elmúlt száz év nem volt elég hosszú idő a nőknek arra, hogy anyák, feleségek, alkalmazottak, szeretők, jó barátok, társak, vezetők, családfenntartók, múzsák és otthonteremtők is legyenek egy személyben. Mi nők ebben még nem tartunk nagyon előre, de igyekszünk fejlődni, haladni és megfelelni, a magunk és férfitársaink érdekében.”

6. Felícia - A férfiak nem is tudják, milyen az igazi nő

„Imádom az ilyen legyünk nők, meg jó nők, meg milyen az igazi nő kezdetű mondatokat, mert mindenki mást ért alatta. Elsődlegesen embernek tartottam magam mindig is, mostanában jövök rá arra, hogy mi is, ami kifejezetten a női oldalamhoz tartozik, de szerintem pont nem az, ami Ágostont érdekelné. Szóval a számára szerintem egy jó nő, egy jó férfit jelent!”