Ha vicces, vagy inkább szánalmas randikról van szó, akkor az egyik első randim bőven belefér minden tekintetben az élmezőnybe” - írta levelében az az olvasónk, akinek az Ernő álnév jutott itt a Randiblog hasábjain. Az Ernő által beküldött sztori egy olyan véletlen találkozást mesél el egy ismerőssel, ami más körülmények között minden bizonnyal remekül sült volna el, de pont ott, pont abban a szituációban azt eredményezte, hogy egy randi szép lassan rémálommá vált mindkét fél számára. Vigyázat, a szövegben egy-két trágár szó is előfordul, ha önt zavarja az ilyesmi, akkor ne olvasson tovább! Viszont ha önnel is előfordult már, hogy valaki ilyen csúnyán tönkretette egy légyottját, kérjük, írjon ön is a Randiblog e-mailcímére, és mesélje el!

Még évekkel ezelőtt történt, hogy egy egyetemi társaságból elhívtam randira egy szimpatikus lányt, akin látszott, hogy a szimpátia kölcsönös. Tavasz volt, így megittunk egy kávét a körúton, aztán kisétáltunk a Margit-szigetre. Nagyon jól ment minden, elszórakoztunk, mosolygott, a bókjaimra olvadt, éreztem, nyert ügyem van. Így kérdeztem, leülünk-e. Mivel a parton nem volt elég hely egy személyesebb beszélgetésre (és a végén egy csókra), ezért a sziget belsején ültünk le egy padra. Pár perc meghitt szemezés és forró hangulat után úgy éreztem, ideje a tettek mezejére lépni, és megcsókolni. Vettem egy nagy levegőt, és már készültem volna megcsókolni, mire éreztem egy nagyobb ütést a vállamon, majd egy „Szevasztóóóók, hát ti?” üdvözlést. Egy közös ismerősünk volt, de más ismeretségi körből. Nagyon örült nekünk, mert nem tudta, hogy mi ismerjük egymást.

És jöttek a kérdések: „És akkor ti most jártok?”

Amire mit mond az ember? Mert még nem. Ha azt mondod, hogy igen, akkor meg hazudsz, és furcsa lenne a másiknak.

„Ismerkedünk” - ez jutott egyedül normális válasz eszembe.

„Ja, az jó. Azt hittem már, hogy zavarok.”

És leült mellénk a padra. Harmadiknak. Természetesen mind a lányba, mind belém belefagyott a szó, nem is akartunk megszólalni, így ő beszélt. Elmesélte, mennyire bebaszott tegnap, meg majdnem megkúrt egy csajt, de aztán nem jött össze. Jöttek a hányós sztorik, és elmesélte, múltkor hogyan verekedett, aztán össze kellett varrni az arcát, és genny folyt a sebből 2 napig. Csupa odaillő téma. És mikor már azt hittem, ennél cikibb nem lehet a helyzet, hát lett.

„Múltkor láttalak egy buliban, csak valami sráccal vonaglottál a tánctéren” - mondta a csajnak.

Mivel elmenni nem akart, utalások pedig nem használtak, így közöltük, hogy mennénk. A srác persze arra lakott, mint a csaj, így a kettesben hazakísérés is meghiúsult. Végül elhívtam egy másik randira, amin minden jól ment, és végül összejöttünk, de itt egy példa rá, hogy akkor is beszaródhat minden, ha mindketten bejövünk a másiknak, és mindketten a csókra várunk. Elég nagy erő kell hozzá, hogy egy ilyen szar randi után újra felhívja az illetőt az ember.

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket. A levelekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszaiért pedig ide kattintson!