Olyan ritkán közlünk ilyen posztot, mint a mai, pedig nagyon szeretjük ezt a típust – itt van egy korábbi hűségrekorderes összeállítás. Ma Ron és Eileen Everestet mutatjuk be olvasóinknak, szerencsére jó sok régi fénykép segítségével. A fényképek már csak azért is régiek, mert a brit házaspár kapcsolata 90 évre nyúlik vissza. Igen: születésük óta ismerik egymást, születésük óta vannak jóban, viccből már 4 évesen összeházasodtak, de igazából persze csak 1943-ban, de már annak is 70 éve! Nézze meg őket, szebb lesz a napja!

Ron Everest és Eileen Campbell onnan ismerik egymást, hogy apáik együtt szolgáltak az első világháborúban. A kisfiú 1921 augusztusában született Kentben, a kislány hét hónappal később ugyanott, ugyanabban a kórházban. Mivel a szülők összejártak, a két gyerek is összebarátkozott, és olyan jóban lettek, hogy négy évesen egy jelmezbálra menyasszonynak és vőlegénynek öltöztették be őket. Szerencsére fotók is készültek, és ezek még ma is megvannak, összeállításunkban megnézheti az összeset. A jelmezeket az anyukák készítették, de a boldog közös gyermekéveknek hamarosan vége szakadt, Everesték ugyanis hosszú évekre Londonba költöztek.

Mire visszaköltöztek Kentbe, a gyerekek már 18 éves fiatalok voltak, és egy kvázi-véletlen folytán újra egymásra találtak. A későbbi Mrs Everest ekkor kezdett dolgozni fiatal lányként, és munkahelyén ekkor használhatott először telefont. Anyja tanácsára a postahivatalt hívta fel, ahol régi barátnője dolgozott, Ron édesanyja. Így Ron és Eileen újra kapcsolatba került egymással, de a fiatalember ekkor már 3 esztendeje katonaként szolgált (15 évesen állt be a seregbe). Levélben hívta el Eileent először randizni.

De hiába lángolt fel a szerelem és volt meg az eljegyzés, Ronnak el kellett mennie a második világháborúba, ezért az eljegyzés és az esküvő között több év telt el. Végülis 1943-ban keltek egybe, pont hetven éve. Érdekes módon az ifjú Mrs. Everest nem fehérben, hanem kékben mondta ki az igent, amint az a képeken is látszik. Eileen hamarosan teherbe is esett, de azóta annyi idő telt el, hogy már unokáik is felnőttek. A háború óta semmi nem tudta elválasztani Everestéket. „Volt pár zökkenő” – mondja most Mrs. Everest – „de mindig jól kijöttünk egymással. Szerintem örökre együtt maradunk most már.” Férje a következőket vallja a hosszú házasság titkáról: „szeretetet, tiszteletet és engedelmességet fogadtunk – az engedelmeskedés általában rám hárult.”