„A legutóbbi cikketek felelevenítette bennem életem egyik legrosszabb időszakát. Még a gimnáziumban történt, itt nem én volt az, aki információkat őrzött a másik félről, hanem az akit megcsaltak, és akinek senki nem szólt egy árva szót sem” – így kezdi beszámolóját az az olvasónk, akinek történetét Olga név alatt közöljük alább. Abban a bizonyos korábbi posztban, amire Olga hivatkozik, arról volt szó, hogy szóljunk-e ismerősünknek, ha megtudjuk róla, hogy megcsalja a partnere. Olga válasza egyértelmű igen, alább kiderül, hogy miért. Ha önnel is történt már ilyen, ha tudna ön is mesélni megcsalásról vagy hűtlenségről, kérjük, írjon a Randiblog email-címére, ahogyan azt Olga is tette!

„Első szerelmemmel, Szabival már jó ideje együtt voltunk, minden csodás volt. Ami kicsit megzavarta néha a levegőt, hogy az évfolyamból elég sok lány csüngött az én párom nyakán. Az elején még nem érdekelt, de ahogy telt az idő, egyre jobban elkezdett zavarni a dolog, főleg egy lány miatt. Úgy éreztem, nincsenek betartva egy kapcsolatnál elvárható távolságok.

Mentek a veszekedések emiatt a barátommal, ő bizonygatta, hogy nincs semmi közöttük és csak barátok. Sajnos az érzés nem múlt bennem, és még mindig sok volt a vita emiatt, így leültem beszélni a lánnyal, akivel egyébként én is jóban voltam korábban. Ő előadta nekem, hogy rémeket látok, és hogy ő sosem tenne velem ilyet, bla bla bla, nagy ölelés a végén, stb.

Majd eljött a ballagás, érettségi és a nyár. Tudtam, hogy ők néha találkoznak, de mint csak barátok persze, de én nagyon ideges voltam minden egyes alkalomnál.

Ezek után egy este a barátom elhívott egy helyre, „beszélnünk kell” címszóval. Szakított velem, mert, hogy jön az egyetem és az mekkora buli, és neki szabadság kell. Nagyon rossz volt ezeket hallani, mert én nagyon szerettem akkor még. Szakításunkkor rákérdeztem, hogy azzal a lánnyal volt-e/van-e köztük valami, most már nincs vesztenivalója, nyugodtan elmondhatja. Azt mondta nem történt soha semmi, nem csalt meg, hittem neki…

Azon a nyáron az osztálytársaimmal elmentem pár napra pihenni, ahol egy este szóba került ez az egész história, mire elég sokan bevallották, hogy hát ők végig tudták, hogy a Szabi megcsal engem azzal a lánnyal, csak nem akartak megbántani, így hallgattak.

Én még ennyire butának, átvertnek soha nem éreztem magam. A mai napig bennem van annak az estének az emléke, mikor „megvilágosodtam”. Nagyon fájt az egész, és a későbbi kapcsolataimra is rányomta a bélyegét. Haragudtam a barátaimra, mert nem mondták el, de még jobban Szabira és arra a lányra. Ha tudtam volna korábban, minden másképp történt volna…”

Szabit aznap éjjel felhívtam és elküldtem a francba. A lánnyal később összefutottam egy buliban, ahol elmondtam neki a véleményem róla, és a jövőre nézve csak annyit kívántam neki, hogy élje át ugyanezt, amit én...”