Remegtem azért, hogy megalázzon és megüssön

„Az én történetem sem egyszerű. 23 éves lány vagyok, és azt hiszem, szexfüggő” – a mai posztban is egy olyan írást közlünk, amit egy olvasónk küldött be a Randiblog email-címére, ahol egyébként az ön levelét is várjuk, amennyiben véleménye, hozzászólása vagy megosztanivaló története van. A beküldő ezúttal a Martina álnevet kapta, és ő Vendel levelére reagál, aki hasonló függést élt át. Ahogy Vendel is azt írta, megpróbált már a változás útjára lépni, Martina szintén úgy érzi, a legrosszabbján túl van, és talán elérkezett az igaz szerelem és a normális kapcsolatok ideje. Ha kíváncsi olvasónk írására a szexfüggőségről, görgessen egy kicsit lejjebb, de mivel az írás elég kemény részleteket is tartalmaz, természetesen csak akkor olvasson tovább, ha nem zavarja a szókimondás.

„Durva, de már nagyon fiatalon, 12 éves koromban elkezdtek érdekelni a fiúk, a szex. A szüzességem csak 16 évesen veszítettem el, szerelem volt, jól meggondoltam, viszont az elindított bennem valamit, mert onnantól kezdve folyamatban csaltam azt a barátom, 2 év után pedig elhagytam egy másikért, akivel azonnal le is feküdtem, mert borzasztóan vágytam rá, hogy kipróbáljam mással is. Aztán jött még egy pasi, meg még egy, nem mindenkivel szexeltem, de volt, hogy annyira egymásba gabalyodtunk a pasival, hogy egy parkban vagy éjjel a strandon orálisan elégítettük ki egymást. Szimplán szórakozásból. 18 éves voltam ekkor. Összejöttem az első nagy szerelmemmel újra. Majd megint elhagytam, valakiért, akit nem is ismertem, de újra az újdonság vonzott, 2 hét múlva már az ágyában voltam. Összejöttünk, de elhagytam, jött a következő kiszemelt.

Ekkor már 20 évesen, tesóm legjobb barátja ágyában kötöttem ki. Szexnek indult, végül érzelmek is kialakultak. Mindig panziókban találkozgattunk, titokban, minden olyan volt, mint a filmeken. Neki akkor már 17 éve élettársa volt, de azt tervezte, hogy elhagyja értem és feleségül vesz blablabla. Nem tudom, mennyire gondolta komolyan, de bukta, mert rólam felszállt a rózsaszín köd, mert közben megismertem egy srácot, aki annyira megtetszett, hogy gyors leléceltem az idősebb faszi mellől. Ez a srác más volt, randizgattunk, nem próbálkozott azzal, hogy megdugjon, bár szerettem volna, végül annyiban maradt a dolog a távolság miatt. Ő legyen Áron, a későbbiekben még lesz róla szó.

Ezután is találkozgattam fiúkkal, de már nagyon elegem volt, kapcsolatot szerettem volna. Ekkor jött egy újabb nagy szerelem, minden frankón alakult, a szexet sem siettük el, randizgattunk, egymásba szerettünk, két és fél évig tartott. Komoly volt, vele akartam leélni az életem, nagyon hűséges voltam… Aztán megromlott a kapcsolat és leléptem most márciusban. Közben megismertem egy pasit, aki edzőként dolgozott, hozzájártam edzeni. Baromira rákattantam, annyira jó pasi volt, és folyton csak az kattogott az agyamban, hogy vigyen ágyba. Konkrétan felajánlottam magam ezüst tálcán, annyira rá voltam állva. Megőrültem azért, hogy szexelhessek vele. Élvezni akartam az életet, azt, hogy végre szabad vagyok, korlátok nélkül. De ő diszkréten visszautasított azzal, hogy nem akar velem kikezdeni, ő már másra vágyik… Csak lestem… Pedig rendesen izzott körülöttünk a levegő. Életemben először történt ilyen, hogy egy pasi nem használta ki az alkalmat, amikor egyértelmű volt a szándékom…

Majd képbe került egy régi ismerősöm, akit már 5 éve ismertem, ő legyen Norbi. Mindig nagyon bejött, mint pasi, ő is mindig a tudtomra hozta, hogy bejövök neki, mindig elmondta, hogy többet érez irántam, többet akar. Gondoltam, most itt a lehetőség. Csakhogy ő már nem akart kapcsolatot, állítása szerint most kezdett el élni, nincs szüksége rá. Itt kezdődött a kálvária, bonyolult kapcsolat volt ez, rengeteget voltunk együtt, nagyon szoros kötelék alakult ki közöttünk, összebújva tévéztünk, aludtunk, főztünk, vacsizni vitt ide-oda. Minden úgy tűnt kívülről, mintha egy normális pár lennénk… de a felszín alatt valójában ez egy sajátságos viszony volt. Nyitott kapcsolat volt a nyilvánvaló érzelmek ellenére. Nem mellesleg az Alávetettje voltam. Belevezetett a BDSM világába és imádtam.

A szex ennyire még senkivel nem volt jó. Sikítva élveztem el minden alkalommal, remegtem azért, hogy megalázzon és megüssön. Azelőtt is csak úgy tudtam elélvezni, ha arra gondoltam, hogy megaláznak, a sima szex nem nyújtott akkora örömöt, de addig nem volt olyan férfi, aki mindezt meg is valósítja. Tökéletes volt közöttünk az összhang. Amikor először felpofozott, nagyon hirtelen jött és nem voltam rá felkészülve, teljesen ledöbbentem, de főleg azon, hogy én ezt mocskosul élvezem. Megütött, és azon nyomban szó szerint könyörögtem, hogy tegye meg még egyszer. És ez ment egész nyáron. Mindeközben őrlődtem, mert szerettem volna csak a magaménak tudni ezt a pasit, de kénytelen voltam más csajokkal osztozni rajta, ahogyan ő is rajtam más pasikkal…

Ugyanis ezen a nyáron fajult el csak igazán minden. Kétségkívül szexfüggő lettem. Úgy szexeltem, mint egy pasi. Csak az érdekelt, hogy kvázi bizonyítsak magamnak, hogy igen, megkaptam ezt a pasit, és képzeletben megveregethessem a vállam és kitegyem a vitrinbe.
Volt egy srác, aki már évek óta ostromolt, de csak nem álltam kötélnek, eddig a nyárig. Egy buliban voltam, nagyon be voltam rúgva, ki voltam akadva Norbi miatt, ezért hazamentem vele. Semmire nem emlékszem. Gondolom, nagyon nincs is mire. Azután összejöttem legjobb barátom egyik haverjával, akit azelőtt csak látásból ismertem. Egymásnak estünk egy buli után az utcán. Ezután egy régi ismerősömmel találkoztam, elhívott éjjeli fürdőzésre, elég egyértelmű volt mit akart, nem bántam, megtörtént. Egy campingben. A sátor előtt. A sátorban. A kocsi motorháztetején. Szerencsére kis camping volt és tök üres… Ott borult ki a bili nálam, betelt a pohár.

Éreztem, hogy amit művelek, már sok. Érzéketlenül szexelek, és ez már bántott. Tudtam, hogy ezeknek a pasiknak csak a saját kielégülésük a fontos, nyilván, ahogy nekem is a saját örömöm, nem vártam tőlük semmit, csak azt, hogy megdugjanak, de mégis olyan undorító volt, hogy még én is csak egy darab húsként kezelem magam. Másnap teljesen magamba zuhantam, és azt éreztem, hogy totál elvesztettem az önuralmam magam felett. Ez már több mint egyszerű fiatalkori bolondság, tombold ki magad, bulizz, éld az életet. Ez konkrétan már kurvulás. Nagyon szégyelltem magam. Csak arra gondoltam, hogy bárcsak rám találna a szerelem a Norbi személyében, egy normális párkapcsolatban. Totál ki voltam akadva, hogy ő nem akar kapcsolatot. De ennek ellenére is összejártam vele szexelni, teljesen ki tudtam zárni az érzelmeket, annyira jó volt a szex vele.

Majd jött a nyár fénypontja: egy sznob buliban odajött hozzám egy híres, már külföldön élő celebecske. Lazán rámkattant, persze marhára élveztem, hogy pont engem nézett ki a rengeteg nő közül és odajön hozzám ez az ismert pasi és ma éjjel engem akar hazavinni. Hát persze, hogy elmentem vele. Elég jó volt. De ez már tényleg a legalja volt. Elszaladt velem a ló. Ez volt azóta az utolsó kalandom. Szeptemberben Norbi visszaköltözött a fővárosba én meg magamra maradtam, ő nem akarta elmélyíteni a dolgot továbbra sem, de én meg egyre jobban csak arra vágytam, hogy végre legyen egy normális kapcsolatom. Nem akartam már érzelemmentesen dugni, arra vágytam, hogy valaki udvaroljon, engem akarjon, küzdjön értem, azért, hogy megkaphasson, és ha megtörténik, akkor abban már érzelmek legyenek, legyen benne az az iszonyatos vágy, ami már hetek óta gerjed az emberben, hogy végre érezhesse a másikat, hogy az övé lehessen. Most itt tartok, és úgy tűnik, találtam egy ilyen fiút…

Emlékeztek még Áronra? 3 év hallgatás után újra felbukkant, a távolság még mindig adott, de most úgy tűnik, én is költözöm a fővárosba és ez már nem lesz akadály többé. Udvarol, kedves és normális kapcsolatot akar. Nemrég voltam nála bulizni és akkor még nem volt tisztázva, hogy mi ez közöttünk, persze én megint úgy álltam hozzá, hogy buli, szex és ennyi. Mi meglepő. De annak ellenére, hogy egy egész hétvégét töltöttem nála, és együtt aludtunk, csak csókig jutottunk, még csak le sem tapizott. Ritka, de szép dolog az ilyen. Végül megbeszéltük, hogy ő nem csak kalandot keres, ezért nem akart velem kikezdeni, szerinte nem kell elsietni semmit. Gentelman... Hihetetlen, hogy van még ilyen. Egy pasi nem startol rád azonnal, hanem még ha kínkeservesen is, de visszafogja magát, pusztán tiszteletből.

És én még azt hittem, hogy nem normális ez a pali, amiért nem akar megdugni. Na, ez a szánalmas csak igazán. Annyira megszoktam, hogy érzés nélkül szexelek pasikkal, akik erre persze rögtön kaphatók, hogy már meglepődöm azon, ami amúgy normális lenne, hogy egy pasi komolyan gondolja veled, úgyhogy nem fog rád nyomulni, mert ő is azt szeretné, ha érdekes lenne az első és érzelmekkel teli. És ez nem nyálas, ez így szép. Ez így normális.
Jó dolog szexelni, sőt a legjobb. Kell, hogy az ember kiélje magát és nekünk, nőknek is jogunk van hozzá. Ha utána a tükörbe tudsz nézni, akkor nem kell mással foglalkoznod. Én simán belenézek, és nem bántam meg semmit. És lehet, hogy még nem adtam fel ezt az életet, mindenesetre most a szerelemre koncentrálok, és remélem, végre megtalálom Áron személyében. És szörnyen várom már, hogy megtörténjen, érzelmekkel telítve…”