Nem tudom, mennyire szoktak foglalkozni a leközölt levelek folytatásaival. Én tavaly novemberben írtam, meg is jelent a levelem Stefánia álnéven, címe az volt: Egy pornós is jobban élvezi azokat az alkalmakat” – majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt volt, hogy az a levél megjelent, és a poszt két dolog miatt emlékezetes. Egyrészt az olvasók többsége arra szavazott, hogy Stefánia hagyja ott a férjét, ha már egyszer elhidegült tőle és megbeszélni se sikerült a dolgokat, másrészt többen is írtak nekünk a poszt után, amikben különböző tanácsokat adtak Stefániának, ezeket az ő kérésére továbbítottuk neki.

Más nem is történt (legalábbis a mi oldalunkon nem) egészen mostanáig, amikor az alábbi, újabb levelet kaptuk Stefániától, akit persze igazából továbbra sem Stefániának hívnak. Ha van kedve rá reagálni, kérjük, írjon nekünk! De szívesen várjuk az ön saját történetét is párkapcsolatokról-szakításokról a Randiblog email-címén.

Akkor továbbítottak nekem 6 levelet. Nagy hasznukat nem vettem, volt benne hideg is, meleg is, de már újat egy se mondott.

Viszont azóta gyökeresen megváltozott az életem. Munkahelyemről tavasszal eljöttem, tudtam, már az is rossz hatással van az életemre. Főnököm úgy búcsúzott el, hogy sajnálja, hogy elmegyek, de nézzek mélyen magamba, mert szerinte a problémám otthon gyökeredzik. Tanácsát megfogadtam és „rendbehoztam” ezen a téren is a dolgokat. Nyáron megtaláltam álmaim munkahelyét, és párommal szétváltak útjaink...

Most egyedül nevelem 2 fiunkat, exem hétvégente általában jön. De nem mindig. És ami bizonyítja, hogy annak ellenére, hogy ő teljesen összetört, jól döntöttem: gyermekeimnek nem nagyon hiányzik az apjuk. Nem emlegetik, nem hívják, nem kérdeznek felőle. Iskolában viselkedésük se változott...

De hogy egy kis csavart vigyek a dolgokba: én sem unatkozom. Mivel a szex az előző levelemben is fontos volt, erről is ejtenék pár szót. Lehet, sokan elítélnének, de szerető lettem egy olyan férfi oldalán, aki otthon már nem kapja meg, amire szüksége van, én meg úgyse szívesen mutatnék be gyerekeimnek 3 hónap után egy „új apucit”.

A 3 hónap alatt több szex és szenvedély van az életemben, mint az elmúlt 1-2 évben... Szóval jelenleg mindenki éli világát, méghozzá boldogan. Csak egy valaki nem, az exem... De nem áldozhattam fel egész életem, így 34 évem alatt első önző döntésemet meghozva, végre boldog vagyok!

Köszönöm, hogy meghallgattatok!

Hozzászólna?

Kövessen minket a Facebookon, ahol lehet kommentelni! De emailt is írhat a Randiblog címére.