A Spin magazin kért fel, hogy csináljak róla képeket a premier kiadáshoz, de miután sürgetett az idő, le kellett mennem a videóklipp forgatására, és ott elvinnem valahova képeket készíteni, de nem a forgatás közben.
Nagyon büszke voltam magamra, és annyira szerettem volna valami igazán különlegeset csinálni, de tudjátok, hogyan lehet az Istent megnevettetni? Ha tervezünk!
A "művésznő őnagysága" nem volt abban a hangulatban, hogy bármit is hajlandó lett volna csinálni, és kijelentette, kapok egy fél órát, nem többet. Sebaj, mondtam, a leány ugyanis, aki tanította táncolni, egy nagyon régi barátom volt, és a rendező, Kenny Ortega szintén. Majd velük beszélek, gondoltam, és rögtön működésbe hoztam a tervemet. “Segítsetek!” - fordultam hozzájuk. Mire ők: “Meg vagy őrülve? Nekünk is segítség kell!”
blx.jpg)
Leállították a forgatást, én meg próbáltam beállítgatni őt, meg egy pár táncost a képekhez, de miután a meglévő fényekkel kellett dolgoznom, még ahhoz is hozza kellett állítanom őket. Ez kicsit megnehezítette a dolgot, de türelmesen és nagyon halkan dirigáltam a társaságot. Madonnától azonban hiába kértem bármit is, csak ötödjére volt hajlandó megcsinálni, nem figyelt oda, mással beszélgetett, illetve direkt úgy csinált, mintha valakivel halaszthatatlan megbeszélni valója lenne.
Guccione Jr. volt a magazin tulajdonosa (a Penthouse Guccione-nak a fia), aki még viccelt is velem, hogy kiabálhatsz vele, csak ne pofozd le, kért. Hát, bevallom, nem kiabáltam, de nagyon gonosz gondolatok jártak a fejemben, miközben Madonnát fényképeztem. Mindenre van magyarazat: a fáradság, a stressz, az izgalom, de a modortalanságra nincs.
Lényeg az, hogy ennek ellenére megszülettek a képek, és nagy meglepetésemre egy csomó magazin leközölte őket. Megérte!