Csináltam egy pár portfoliót modelleknek, ami óriási élmény volt.
Mindig is szerettem készíteni ilyesmit, hiszen kicsit kiélheti magát az ember. Főleg azért, mert nem egy megadott témát kell fotózni, mint egy magazinnak, hanem csak szép képeket egy csinos leányról.
Ne értsen senki félre, éppen elég magazinnak dolgoztam már életemben, és mindegyik nagyszerű kihívás volt, de rengetegen beleszólnak az ötletedbe, és vajmi kevés kreativitás van megengedve a szegény fényképésznek.
Még LA-ben is minden fotósnak ez a mindennapi munkája, hiszen modellek, színészek állandóan használnak portfoliót. Ezért 10 különböző képet kell csinálni mindenkiről, kint bent, és a háztetőn. Ami még jó benne - hogy anyagias is legyek - nem kell várni a fizetségre, ami legtöbbször sokkal magasabb, mint amit a magazinok fizetnek egy nem túl kellemes melóért.
Ez egy kölcsönös játék, hiszen egy jó promo kép elvezet egy magazin munkához, vagy magazin munkák felemelhetik az árainkat. Szóval mindéképpen megéri. Főleg akkor, ha az egyik lánykából sztár lesz.
Igazából tényleg az a legjobb, hogy ha ugyan kell is követni egy irányvonalat, mégis azt csinál az ember amit akar, és így aztán szép dolgok születhetnek a pillanat hevében.
Nincs az a stressz, ami a magazin munkával jár, és mégis egész kis csapat belendül, a sminkestől a fodrászig, és valami nagyon jó születik. Bár érdekes, hogy itt Magyarországon egészen más az elvárás, vagy ízlés, mint kint, de megtalálni a megoldást már önmagában is egy élmény.
Ami még könnyebbé tette a dolgomat, hogy Tóth Tímea, egy fiatal nagyon tehetséges tervező, kölcsön adott néhány ruhát a fotózáshoz, ami még jobban emelte a hangulatot, hiszen igazán különleges cuccokról van szó.
Nagyon jó magyar lányokkal dolgozni, még a kezdők is ügyesek. Emlékszem régebben itt kellett lefotóznom egy német katalógust. Az ügynökség nagyszerűen leszervezte az egészet, és a megrendelő minden hülyesége ellenére ment minden, mint a karikacsapás.