Olvasónk éppen Csepelen sétáltatta a kutyáját, amikor feltűnt neki valami a kiserdő szélén: négy-öt kiló szalonna. Ha már arra járt, le is fotózta, és odaadta nekünk. Elmondása szerint több kupacban tették le az ismeretlen eredetű húst, ez az egyik.

Úgy tudjuk, nem ritka, hogy lakossági hulladékot tesznek le illegálisan a környéken, de ez a szalonnázós akció merőben újszerű. Gondolhatnánk, hogy a rókák veszettség elleni immunizálásáért tették ki, de arról tájékoztatni szokták a közt, egyébként sem végzik lakott területen, októberben pedig biztos nem volt ilyen Budapesten. (Bővebben itt olvashat róla.)

Ugyancsak valószínűtlenné teszi a jószándékú kihelyezést az a tény, hogy a csepeli bányató környékén forrásaink szerint állati eredetű belsőségek, köztük például marhagyomor rohad. (Az alább beszúrt térképrészleten a szalonna előtalálási helyszínét láthatják.)

Egyelőre három magyarázat adódik: 

  • valaki direkt a kutyáknak akar rosszat, mint oly sokfelé Budapesten, és valamivel preparált húsféléket tesz ki;
  • valaki így akar megszabadulni a tisztázatlan eredetű húsaitól;
  • valaki nagyon komolyan veszi a WHO intését a feldolgozott húsfélék rákkeltőségéről.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a rendőrséget és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt. Előbbitől azt a választ kaptuk, hogy nem kaptak még bejelentést a szertehagyott, állati eredetű húsról.

A Nébih ennél közlékenyebb volt: ugyan nekik sem szóltak, de a megkeresésünket „közérdekű bejelentésként kezeljük, és soron kívül áttesszük intézkedésre az ügyben illetékes fővárosi önkormányzatnak” – írták. Ilyen esetekben, ha az állati melléktermék tulajdonosa ismeretlen, akkor törvénybe foglalt kötelességük gondoskodni a fellelt anyagok ártalmatlanításáról.

Válaszukból az is kiderült, hogy hogy az állati melléktermékek kezelését a gyűjtéstől a szállításon és kezelésén át egészen az ártalmatlanításig uniós és magyar jogszabályok részletezik. Ilyen tevékenységet csak engedéllyel rendelkező, nyilvántartásba vett cég végezhet, és gondoskodnia kell az emberi fogyasztásra alkalmatlan melléktermékről: „a saját költségén kötelessége a jogszabályok által előírt módon ártalmatlaníttatni, elszállíttatni az adott anyagot”.

Ha viszont egyszer csak találnak egy adag húst így, akkor az önkormányzatnak, vagy a közútkezelőnek kell intézkednie – és ha kiderül, ki a tulajdonos, meg kell téríteni az ártalmatlanítás költségeit.

Az állati melléktermékeket kockázati kategóriájuk alapján különböző területeken lehet felhasználni. Ilyen lehetőség például a feldolgozásuk biogázüzemben, komposztálótelepen. (Erről a NÉBIH honlapján itt található részletes tájékoztatás.) De ha elhullik egy házikedvenc, vagy egy kislétszámú telepen tartott haszonállat, esetleg nem tud mit kezdeni a házi vágás után megmaradt disznórészekkel, az önkormányzati gyűjtőtelepre is viheti a maradékot. 

Ha ön is tapasztalt hasonlót, netán le is fotózta, kérjük, írjon nekünk levelet!