Szikrázó hétfő délutáni napsütésben csodálatos helyszínre invitálták szerkesztőségünket, hogy nem mindennapi varázslásnak legyünk szemtanúi. A Gellérthegyre mentünk, a Citadellához, egész pontosan a Szabadság-szobor lábához, hogy ott aztán életveszélyes összecsapásban mutassa meg, mit tud Danny Blue és japán mentalista haverja Hayashi.
Nagyon megörültünk a lehetőségnek, mert szinte egészen biztosan voltunk benne, hogy eltüntetik a Szabadság-szobrot, hiszen mi másért hívtak volna minket pont oda. Érkezésünkkor aztán alább hagyott a lelkesedésünk, merthogy néhány kószáló turistát leszámítva senkivel nem találkoztunk, márpedig egy szobor eltüntetéséhez azért csak szükség volna némi előkészületre, mit tudom én, mondjuk tükrökre, állítólag David Copperfield is azzal csinálta. A sajtó sem röppent rá a nagy lehetőségre, lehet, hogy nem szeretnek sétálni festői fővárosunk tetején. De nem adtuk fel és valóban nemsokára megérkezett Danny Blue, a Mentalista című műsor győztese, oldalán Hayashival, aki rekorder, mivel még egy mentalista sem szerepelt ilyen sok ország Mentalistájában.
Amúgy is egy csomó nyelven beszél, ráadásul láthatóan kortalan, állítólag harminchat éves, de alig nézett ki húsznak. Na, erre a mentális képességére, valamint a kardjára – ami nem Hattori Hanzo és ezen nem is nevetett – szükségem lenne, a többi nélkül jól elvagyok. Hayasi amúgy von beruf a manheimi egyetemen angol tanár, de elég ritkán tarthat előadásokat, mivel rengeteget utazik. Most a hétvégi Joker Magic varázsdélutánra érkezett hazánkba, de ha már erre járt, akkor, gondolta, tart egy rövid ízelítőt a Gellérthegyen is, mert miért ne.
Veszélyes mutatvány ubival
Rögtön az elején elmondták, hogy nagyon veszélyes mutatványt láthatunk, és bemutatásul kardoztak egy kicsit Danny Blue-val, akinek megfogtuk a kardját, hát éle nem sok volt. Azt se hajtogatták még tizenkilencszer se, az tuti. Beavattak még a nagy titokba, miszerint mentális erőiket egyesítve nem fognak majd senkit megsebesíteni, aztán megkértek engem, hogy nézzem meg, átláthat-e Hayashi azon a kendőn, amit később a fejére kötöttem. Nem láttam át, dehát nem is vagyok mentalista ugye.
A két mentalista régóta ismeri egymást, ez tette könnyebbé a feladatot, azaz hogy a bekötött szemű Hayashi eltalálja a Danny Blue különböző testrészeibe dugdosott kígyóuborkát, és most senki ne gondoljon semmi olyanra. Danny Blue-nak a fejére illesztettek egy szép zöld példányt, valamint a kezébe is fogott kettőt, egyet pedig keresztbe tett a szájába, ez utóbbi ki is esett onnan az egyik oldalára mért erős csapás következtében. Három különböző pózban ült egy bárszéken Danny Blue, miközben a bekötött szemű Hayashi valamivel komolyabbnak tűnő szamurájkardjával, bekötött szemmel szelte az uborkákat, izgalmas volt, mint amikor a Csengetett, Mylord? Stokesja dobálta a késeket szegény lánya köré.
A mentalista és az operaénekes
Hullottak az uborkák mindenfelé, Danny Blue nem tűnt teljesen nyugodtnak, de Hayashi nem vágta le semmijét, mondjuk, a tolmács lány, aki segítségükre volt, jól be is pozicionálta a mestert.
Hayashi a műsor végén – merthogy az uborkaszeletelés volt maga a műsor – elmondta, hogy nagyjából fél óra beszélgetés után szinte bárkivel meg tudja csinálni ezt a feladatot, de azért jobb egy nyugodt emberrel, mint Blue. Ő amúgy nem egy igazi szamuráj, mert azok már nincsenek, viszont pontosan ugyanazt a képzést kapta, így akár az is lehetne.
Végre kaptunk magyarázatot arra is, hogy mi a különbség bűvész és mentalista között. Hayashi szerint a bűvész trükköt mutat, míg a mentalista érzi, amit csinál, ezt Danny Blue úgy fordította, hogy más dolgokkal foglalkozik, más technikákat használ, és míg a bűvésznek kellékei vannak, addig a mentalista az agyát használja. De ha ez nem elég, akkor ott a csodálatos hasonlat: "Bűvész és mentalista közötti különbség ugyanaz, mint a musical- és az operaénekes között." Ráadásul Danny Blue végre bevallotta, amit régóta gyanítunk: "Ha van érzéke hozzá, lehet bárki mentalista komoly gyakorlással."