Fontosabb részletek
  • Kedden tartották Stohl András büntetőügyének másodfokú tárgyalásást
  • A színészt korábban 2 év 4 hónap, letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság
  • Ruttner György, Stohl új védője kikezdte a szakértői véleményt, ami alapján maradandó fogyatékosságot okozó baleset okozásával vádolják Stohl Andrást
  • A szakértői viták után a tárgyalást elnapolták
  • Ruttner György eljárási hibára bukkant, nem kizárt, hogy első fokon kezdődik újra az eljárás
  • Stohl nem tudja, mi számít megvesztegetések, és mi nem, ezért nem tukmált rá K. Pálra személyesen pénzt. A bírónő szerint ha valakinek kárt okozunk, majd utána pénzzel próbáljuk enyhíteni a fájdalmát, az nehezen tekinthető megvesztegetésnek, még akkor is, ha az ügyletet nem ügyvédek intézik.

Fontosabb részletek
  • Kedden tartották Stohl András büntetőügyének másodfokú tárgyalásást
  • A színészt korábban 2 év 4 hónap, letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság
  • Ruttner György, Stohl új védője kikezdte a szakértői véleményt, ami alapján maradandó fogyatékosságot okozó baleset okozásával vádolják Stohl Andrást
  • A szakértői viták után a tárgyalást elnapolták
  • Ruttner György eljárási hibára bukkant, nem kizárt, hogy első fokon kezdődik újra az eljárás

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A két szakértő egymás mellett állva vitatkozik. Egészen izgalmas. Balogh szakértő azt hozza fel hibának, hogy Molnár szakértő nem végzett személyes vizsgálatot. Molnár viszont azt mondja, leleteket kapott, amiben adatok voltak, az adatok értelmezésére pedig van kompetenciája, és az adatok alapján felmerült benne, hogy nem elég alapos a vizsgálat. Ezért fordult a Semmelweis Egyetem ortopédiai klinikájának igazgatójához. Megint visszatértünk a végtaghosszhoz, ami a bírónő szerint irreleváns, az igazi kérdés a forgómozgás beszűkülése. Nem lesz ez egyszerű.

  • “Megkérdezzük Nagy Ervin szakértő urat is” - mondja a bírónő. Nagy Ervin viszont azt mondja, ő ideggyógyász, úgyhogy ebbe nem szólna bele. “Hát, akkor viszont üljön vissza, és csak figyeljen” - mondja a bírónő.

  • Molnár Miklós szakértő szerint 0,5 cm-es eltérést egyszerű fizikai vizsgálattal, méréssel, szemrevételezéssel nem lehet megállapítani. “Itt elvi ellentétek vannak” - mondja. Nem milliméterben határozzák meg a fogyatékosságot.

    A vita tétje egyébként az, hogy okozott-e maradandó fogyatékosságot Stohl András. Ha nem, a korábbinál enyhébb büntetésre számíthat.

    A csípőmozgás beszűkülése súlyos esetben megállapítható fizikális vizsgálatban, a szakértő szerint viszont ez egy olyan állapot, ami fokozatosan alakul ki, nem pedig úgy, hogy decemberben azt írják, hogy teljes a csípőfunkció, januárban pedig azt, hogy korlátozott, és végleges az állapot. Balogh szakértő viszont egyértelműen bizonyítottnak tartotta a csípőmozgás beszűkülését.

  • “Ön Nagy Ervin?” - kérdezik az egyik újságírót, aki ijedten félreugrik. Ő nem szakértő, aki közben viszont megérkezett. Hasonló zakóban van ő is, az övé kicsit sötétebb, csíkos.

  • A két szakértő majdnem ugyanolyan, vajszínű zakóban van. Lehet, hogy ez az idei szakértődivat?

  • “Lehet-e rossz tartás a csipőbeszűkülés oka?” - kérdezi az ügyvéd. “Egy rossz tartás nem hoz létre a passzív mozgásterjedelemben ilyen eltérést” - válaszol a szakértő. Ez azt jelenti, hogy a szakértő mozgatja a beteg lábát, annyira, amennyire tudja. A szakértő megjegyzi, hogy az ügyvéd nincs tisztában a szakértői vizsgálattal.

    “Persze, hogy nincs vele tisztában, azért kérik fel a szakértőt” - mondja a bírónő az ügyvédet megvédve. Közben megérkezett Molnár Miklós szakértő, úgyhogy egy kicsit talán fellélegezhetünk.
  • Akkor most már a csípőmozgás beszűküléséről lesz szó. De előtte még rugózunk kicsit a mérőszalagon. Ruttner szerint összehasonlító röntgenfelvételre van szükség. A bírónő jogosan megjegyzi, hogy attól még a röntgenfelvételeket is le kell mérni. Derültség a teremben.

  • “A mérőszalagos mérés 5-7 milliméteres hibalehetőséggel is bír” - mondja az ügyvéd. Közbeszól a bírónő: “A csípő korlátozottsága önmagában lehet-e maradandó fogyatékosság okozója?”. Igen, lehet, mondja a szakértő. Az ügyvéd a csípő mozgásbeszűkülését is vitatja. A végtagrövidülésen túl vagyunk, megállapították, hogy az egymagában nem okozhat maradandó fogyatékosságot.

  • Ruttner György nemzetközi szakirodalomra, valamint egy felkért ortopéd orvos saját tapasztalataira hivatkozva azt mondja, nem ritka a férfi populációban az akár egy centiméteres végtaghossz-különbség. A szakértő csak annyit válaszol, az említett szakorvos nem igazságügyi orvosszakértő, hanem egy tiszteletreméltó ortopéd szakorvos, aki ráadásul vizsgálat nélkül adott egy véleményt.

  • Ugorjunk. A szakértő egy darabig fél centi végtegrövidülést mér, aztán a márciusi szakvéleményben már egy centi van. “Mi okozza ezt?” - kérdezi a bíró. “Az egy centiméteres végtagrövidülés nem alapoz meg maradandó egészségkárosodást” - mondja a szakértő. Két centi fölött beszélhetünk ilyenről. Az izületi mozgás beszükülése és a végtagrövidülés együttesen okozzák a maradandó fogyatékosságot. “Ezért sántít K. Pál?” - kérdezi a bírónő. Igen, ezért.

  • “Csak a beszélgetés kedvéért nem kell, tarthatunk szünetet is” - mondja a bírónő, aki valószínűleg maga is nehezen követi már a mérőszalagokat, kalapácsokat, latin szavakat és anatómiai mérőpontokat.

  • Mielőtt elmerülünk az orvosi szleng bugyraiban, ami kétségkívül érdekes utazás lenne, a bírónő bemondja, hogy sikerült elérni a két konkurens szakértőt, akik nagyjából kettőre be is jönnek a bíróságra. Lehet, hogy mégsem lesz napolás?

  • “Töviskalapács, köldökkalapács” - így hívják a mérőpontokat, amiket viszont az ügyvéd szakértői nem ismernek. A szakértő azt mondja, igen, ezeket a kifejezéseket latinból fordította.

  • A következő megbeszélnivaló, hogy pontosan hol vannak a mért pontok. “A tudomány mai állása szerint ez nem egy módszer szakértő úr” - mondja az ügyvéd. A szakértő válaszol, hogy szerinte két pont között meg lehet mérni a távolságot, hiába fejlettebb az ügyvéd úr tudománya. Ha jól értjük, a szakértő kijelöl pontokat a testen, majd a távolságukat mérőszalaggal leméri. Az ügyvédnek valószínűleg az a problémája, hogy nem pontosan ugyanott vannak minden alkalommal ezek a pontok. Úgynevezett anatómiai mérési pontokról beszélünk.

  • Rudat használ? Feltekerhető centimétert? Zollstockot? A szakértő fémszalagot használ a mérésre, aminek a nyúlása minimális. A mozgás szögét pedig szögmérővel méri.

  • Összefoglalva: decemberben nem a szakértő, de tramutológiai szakértők azt mondták, nincs végtagrövidülés. Ekkor viszont a szakértő nem vizsgálta K. Pált. Januárban vizsgálta, akkor végtagrövidülést mért nála. Ezen megy a rugózás. Egyik sem ismeri el érvényes adatnak a másik információit.

  • A bírónő közbeszól: most már azért jó lenne tudni, hogy mikor volt az a vizsgálat. “Akkor egyre érdekesebb lesz a dolog” - mondja a bírónő. Arról van szó, hogy a traumatológián mérték-e a mozgásbeszűkülést vagy sem. Elnapolás szag van a levegőben.

  • A szakértő azt mondja, ő a decemberi adatról nem tudja megállapítani, hogy a traumatológia adata mért adat vagy valós adat. Ő ebben az időben nem vizsgálta K. Pált, ezért nem tudja megmondani, hogy akkor volt-e rövidülése. “Na, látja, ehhez képest lenne jelentősége, hogy mikor vizsgálta” - mondja hangosan Ruttner.

  • K. Pál combizma mérsékelten sorvadt az ellenoldali combcsonthoz képest - mondja a szakértő, ami egyértelműen a baleset következménye.

    Na, akkor vissza az elejére. Ruttner György megint megkérdezi, hogy oké, de miért változott meg egy hónap alatt radikálisan a vélemény december és január között. Vissza az apróbetűs részekhez.

  • Ruttner a combcsont rövidülésére hivatkozik, a szakértő viszont a végtag rövidülésére. Mindenki feszülten figyel, Alföldi Róbert, mintha teniszmeccset nézne, mindig kicsit az éppen beszélő felé dől.

  • A szakértő azt mondja, a maradandó fogyatékosság megállapításához nem lehet radiológust felkérni. Ezt már azért földi halandónak nagyon nehéz követni, valószínűleg egy nagyon vastag könyv apróbetűs részein megy a vita percek óta.

  • Az ügyvéd arra kíváncsi, mitől változik meg egy hónap alatt, december közepéről januárra a beteg állapota ennyire. A szakértő szerint a traumatológián nem jutottak olyan helyzetbe, hogy alaposan megmérték volna a végtagrövidülést.

    Ciki mérőszalaggal mérni. Legalábbis Ruttner szakértői felvont szemöldökökkel fogadták, amikor megtudták, hogy a szakértő mérőszalaggal mérte ki a fél centi eltérést.

  • A traumatológiai kontrollvizsgálatkor még december közepén is azt állapították meg, hogy teljes a térd- és csípőfunkció, ez Ruttner szerint azt jelenti, teljes a mozgásterjedelem, vagyis nem állapítható meg maradandó egészségkárosodás. “Mérőszalaggal, meg nem nyúlt mérőszalaggal” - mondja a szakértő arra, hogy mivel mér, majd kicsit beszólt a másik két szakértőre, akik állítása szerint nem értették azt az orvosi szlenget, hogy kalapács. Ami a belbokát jelenti.

  • “Utána fogunk nézni a dátumoknak” - mondja a bírónő. Az idézés megvan a bíróság irattárában, elő kell csak keresni.

  • Az ügyvéd viszont azt kérdezi, hogy mikor voltak a szakértői vizsgálatok, mert nem derülnek ki számára az iratokból. A szakértő továbbra is azt mondja, az idézésben benne vannak a vizsgálati helyek és időpontok. Ruttner talán fogást talált, komoly hiba lehet, hogy a hivatalosan benyújtott papírokon nincs rajta a szakértői vizsgálat dátuma.

  • A szakértő hetedikét írt, most viszont sikerült tisztázni, hogy éjfél után történt a baleset, tehát nyolcadikán, viszont a szakértő szerint ez már nem oszt nem szoroz. Az ügyvéd szerint sem. Juhé.

  • A védelemnek vannak kérdései. A szakvéleményben nincs benne a baleset időpontja. A szakértő szerint erre azért nem volt szükség, mert a papírokon, amiket kapott rajta volt az időpont. Ruttner György viszont azt mondja, a szakértő nem a baleset óráját nem találta el szakvéleményében, hanem a napot.

  • A két végtag között mért különbség az ortopédiai gyakorlathoz képest nem jelentős, Dr. Balogh viszont nem ortopédiai gyakorlat, hanem a szakértői gyakorlat szerint értékelte a végtagrövidülést. Dr. Balogh fenntartja szakértői véleményét, hogy enyhe mértékű fogyatékosság alakult ki, mégpedig a baleset miatt.

  • A végtaghosszt nem radiológiai módon mérik, hanem mérőszalaggal, ami a két újabb szakértő szerint szintén nem túl pontos. Az új szakértők szerint nem lehet százalékosan mérni a tartós fogyatékosságot, szerintük a végtag hosszával arányosan lehet csak megállapítani a fogyatékosságot. Balogh szerint viszont a szakirodalom azt írja, hogy az ujjak kivételével a test többi részén a minimálisan megállapítható fogyatékosság 15 %. Ő is ennyit állapított meg. Ennek természetesen pontos paraméterei vannak, hogy milyen fokú mozgáskorlátozottság hány százalékot jelent. Mennyire tudja a sérült hajlítani például az adott végtagot. K. Pálnál a csipőizület mozgása beszűkült a balesetben nem érintett oldalhoz képest.

  • Még mindig kérdés, hogy mikor történt a szakértői vizsgálat. A két újabb szakértő ugyanis ezzel a kritikával illette az első szakértőt, hogy nem lehet tudni, hogy mikor történt a vizsgálat. Balogh doktor azt mondja, az idézés dátumában történt a vizsgálat, de még nem mondták ki, hogy mi volt az a dátum.