A negyvennyolc éves korában elhunyt Whitney Houston több évtizedes karrierje alatt számos slágert adott elő, popkulturális szerepe vitathatatlan (még az Amerikai psycho főszereplője, Patrick Bateman is imádja). Mégis, ha valaki nem rajongója, az első - és sokáig egyetlen - dal, ami az eszébe jut, az I Will Always Love You.
Ami mondjuk ciki, hiszen a dal nem is az övé, hanem Dolly Partoné, ő írta 1974-ben, csak aztán Houston 1992-ben reciklálta a Több mint testőr című filmhez. Ha a történet valakit bővebben érdekel, itt olvashat róla.
Nyilván mint bármely más popsztár elhunytával, az ő zenéje is felértékelődik majd. A következő hónapokban boldog-boldogtalan az I Will Always Love You-t fogja dalolni, feldolgozni, áthangszerelni. Talán még a Csík Zenekar is. De a slágert elképesztően sokan énekelték el eddig is - ön szerint melyik változat az, amely a leginkább méltón őrzi az emlékét?
Connie Talbot, a gyerek
Connie Talbot a Britain's Got Talent című brit tévéműsorban tűnt fel, természetesen az ő versenyprogramjából sem maradhatott ki a klasszikus. A tehetségkutató készítői tökéletesen kombinálták a cukiságfaktort a világslágerrel, na de önt meggyőzi-e?
Nevena Tzoneva, a balkáni
A bolgár Megasztár versenyzője fúvósokkal balkanizálta a világslágert, és a dallammeneten is mert változtatni. A refrén egyáltalán nem az a szemzug-törölgetős bánatcunami, mint az eredeti változatban: a táncolható változat azt sugallja a hallgatónak: igyál inkább még egy felest, aztán majd lesz valahogy.
Me First & The Gimme Gimmes, a műpunk
Hihetetlen, de úgy tűnik, hogy az I Will Always Love You-nak egyetlen tisztességes metálfeldolgozása sincs, be kell érnünk ezzel a műanyagízű punkmegoldással. Csupa lendület, semmi cifrázás, és hát az igazat megvallva semmi izgalom, de legalább van benne elektromos gitár.
Pam Hall, a midi-reggae
A dalt a reggae-világ is a keblére ölelte: csupán egy évvel azután, hogy Houston gigaslágerré tette, Pam Hall reggae-zálta és ismét közkinccsé tette. Igaz, ez a verzió eléggé stúdiószagú, tehát valószínűleg egyedül, egy darab szintetizátorral oldotta meg. De attól még megvan benne a lüktetés. Tetszős? Erre klikkeljen.
Leona Lewis, a tökugyanolyan
Nem muszáj persze mindig mindent feldolgozni: Leona Lewis például az X-Faktoros előadásában egyáltalán nem piszkált bele a Whitney-változatba, éppen csak belepakoltak három raklap vonóst a kíséretbe. Így a jó?
Szász Kata, a magyar változat
Sajnos fogalmunk sincs, kicsoda Szász Kata, mindenesetre
pályaművét mindössze öt nappal ezelőtt valaki feltette a Youtube-ra. Minthogy honfitársunk, és őrületes lelkesedéssel énekli végig a dalt (leszarva a mögötte unatkozó zenészeket), előadása mindenkiben derűlátást kell, hogy ébresszen. Íme egy új hős, aki azt sugallja: ne add fel soha! És mi lennem méltóbb egy megemlékezéshez, mint ez az üzenet?
Update: egy olvasói komment szerint ennél jobb nincs. És lássuk be, eléggé igaza van, tehát versenyprogramon kívül indítjuk. (Figyelem: a következő videón szereplő kislány ijesztő, hangos és trágár.)