horoszkóp

Mező Misi: Nem az a cél, hogy nevetségessé tegyük a versenyzőt

2012.10.02. 10:10 Módosítva: 2012-10-02 17:25:24
A magyar nemzet rengeteg harcon, csalódáson, megaláztatáson ment keresztül, ami rányomta a bélyegét a zenénkre is - vélekedik a The Voice zsűritagja. Mező Misi szerint azért van szükség a tehetségkutató műsorokra, mert nem lehet minden új tehetséget börtönbe zárni. A közönség tud szelektálni, ha pedig elég intelligens egy ember, nem hiszi el, hogy ennyi elég ahhoz, hogy évekig a köztudatban maradjon. A Magna cum laude frontembere egy csiszolatlan gyémántot keres, és állítja, ebben a műsorban nem az a cél, hogy nevetségessé tegyék a versenyzőt.

Az utóbbi időben nagyon sok kritika éri az ilyen jellegű tehetségkutatókat. Sok néző és zenész is úgy véli, hogy már így is tele van a zenei piac, nem tud ennyi énekest kiszolgálni, ráadásul az újak a régiektől veszik el a kenyeret, és nem feltétlenül azért, mert jobbak, csak jobb a reklám. Neked erről mi a véleményed?

Van benne némi igazság, de nem lehet a fiatal, új tehetségeket börtönbe zárni, mindenki szeretné megmutatni a nagyközönségnek a tehetségét. Hiszem azt, hogy a közönség tud szelektálni, és ki tudja választani az igazán minőségi, értékes előadókat. Ha visszatekintünk, rengeteg énekes van, akik az ilyen jellegű tehetségkutatókon felbukkantak, de valamiért már eltűntek a köztudatból. Nem koncerteznek, nem születnek új lemezeik, az igazán jó előadók viszont a mai napig alkotnak, működnek. Azoknak, akik eltűntek, talán a korán jött siker, vagy a kitartás és az ötletek hiánya okozta a vesztét. Szerintem nem ezzel kell foglalkoznia egy zenekarnak, a mi esetünkben (Magna cum laude) van egy rajongótáborunk, ők mindenben kitartanak mellettünk. Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ebben a szakmában mindenki mindenki konkurenciája. Nem mindegy, hogy melyik koncertre vesznek belépőjegyet, nem mindegy, hogy kinek a lemezét veszik le a polcról. Az emberek ma kétszer is meggondolják, hogy hová költsék azt a nem kevés 4-5 ezer forintot, hogy csak a lemezárakról beszéljek. A koncertjegy még húzósabb tétel, főleg, ha mondjuk egy család akar elmenni együtt, egy koncertre szórakozni. Kár ezen sopánkodni, ez egy jelenség, tenni kell a dolgodat, a saját dolgodra kell koncentrálni, és ha ezt tiszta szívvel, lélekkel teszed, eljut az emberekhez, akik díjazni fogják a befektetett munkát és a mögötted hagyott éveket, évtizedeket. Mindig is hitelesebb lesz egy olyan zenész, zenekar, aki megdolgozott a sikerért és nem egy műsornak köszönheti a népszerűséget. A The Voice műsor annyiban más a korábbiakkal szemben, hogy itt rengeteg a szakmában jegyzett énekes, aki már évek óta ebből élnek, méltónak találták a Voice-t, hogy országos népszerűségre tehessenek szert. Ebben a műsorban valóban a szakmaiság az elsődleges szempont.

Te már rég a zenekarodban énekeltél, amikor itthon beindultak a tehetségkutatók. Ha még ifjoncként lett volna rá lehetőség, indultál volna egy ilyen műsorban?

Az én véleményem az, hogy az ember járja be az utat, tanulja meg ezt a szakmát. Nekem ez a sorsom, én szerencsés vagyok, hogy zenekarban énekelhetek, nem mellékesen egy igen sikeres bandában. Ha nem így alakult volna az életem, lehet, hogy a Voice-ban indultam volna. Ha valakinek csak ez az egy lehetősége van, hogy megismerje egy ország és valóban jó az, amit csinál, csak eddig nem volt lehetősége ezt közönség elé tárni, miért ne lépné meg? Úgy gondolom, hogy ha elég intelligens egy ember, nem hiszi el, hogy ennyi elég ahhoz, hogy évekig a köztudatban maradjon. Nagyon sokat kell ezért a sikerért melózni, sőt azt látom, hogy egyfajta bélyeg, ha valaki egy tehetségkutatón bukkant fel, és nem mindig az előnyére válik.

Milyen tehetségeket keresel? Számodra milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a tuti befutónak?

Egy csiszolatlan gyémántot keresek. Nem szeretem a nagyon steril, tökéletes dolgokat. Szeretném, ha nem csak technikailag lenne rendben a versenyzőm. Nagyon fontos, hogy egyéniség legyen, karizmatikus személyiség legyen, el tudjam neki hinni, hogy a zene számára a legfontosabb és bármire hajlandó, hogy elérje a célját. Látni akarom az elszántságot, szenvedélyt, magabiztosságot, elhivatottságot, fájdalmat a szemében. Ilyen énekest keresek a csapatom első helyére.

Milyen alkat vagy véleményezéskor? Keményed odamondasz, vagy a negatív kritikánál azért próbálod nem megsérteni a másikat?

Őszinte és egyenes embernek tartom magam. Sajnos az életem során számtalan problémám adódott abból, hogy őszinte voltam. A Voice-ban sem fogom magam meghazudtolni, bár ebben a műsorban nem az a cél, hogy nevetségessé tegyük a versenyzőt, a kritikát építő jelleggel is el lehet mondani, nagyon fontos azonban, hogy minden esetben felhívjuk a figyelmét a hiányosságra és segítséget adjunk a jövőre nézve. Természetesen nem várjuk el, hogy mindenki éljen az útravalóval, de ha az énekes komolyan gondolja a jövőjét, hiszem azt, hogy gondolkozni fog a kritikán és levonja a konklúziót.

Szerinted miért van az, hogy Magyarországon ugyan mindig is volt és most is van pár világtehetség, mégsem tud senki sem érvényesülni a külföldi könnyűzenei piacon?

Pénz, pénz, pénzhiány miatt. Sajnos nagyon nehéz itthonról nemzetközi karriert koordinálni. Ha csak az Egyesült Királyságot vesszük, az angolok vannak akkora lokálpatrióták, hogy a honfitársaikból alkotott zenekarokat részesítik előnyben, vagy az Államokban már befutott világhírű előadókat, zenekarokat preferálják. Az angol nyelv hitelessége miatt is hátrányban vannak a magyar formációk, bár hozzá kell tennem, vannak magyar előadók, zenekarok, akik tökéletesen beszélik a nyelvet - mégsem értek el sikereket nemzetközi szinten. Lehet, hogy a történelmünkben kell keresni a hiba okát. A magyar nemzet rengeteg harcon, csalódáson, megaláztatáson ment keresztül, ami rányomta a bélyegét a zenénkre is. Bút, keserűséget, balkániságot hallhatnak ki a nyugati emberek a magyar zenéből. Vannak emberek, akik épp ezért szeretik a magyar muzsikát, bár ez elenyésző rész, ez a bázis nem elég ahhoz, hogy nemzetközi szinten is ismert, elismert legyen egy honi produktum.

Mennyire ismered a többi zsűritagot?

Somló Tominak ismerem leginkább a munkásságát. Az LGT szerintem minden magyar zenésznek, aki a '70-es években vagy utána született, egyfajta mérföldkő volt. Egy zenekar, amelynek a dalai örök érvényűek. Nincsenek leosztott szerepek, de talán ő az "öreg bölcs" a csapatban. Hihetetlenül higgadt, érzelmes, megfontolt, segítő embernek ismertem meg. Hihetetlenül jó humora van, bármilyen szorult helyzetben egy humoros beszólással próbálja menteni, ami menthető. Élete során kialakul egyfajta rendszer, amin a világért sem szeretne változtatni. Fontosnak tartja az emberi kapcsolatokat. Hatalmas megtiszteltetés vele együtt dolgozni egy ilyen hatalmas show műsorban. Caramel áll talán hozzám a legközelebb, talán mert azonos generáció vagyunk. Fél szavakból is megértjük egymást, nagyon hasonló a lelkünk. Nagyon őszinte, szerethető, lelkis embernek ismertem meg. Nagyon nagy tehetségnek tartom, hihetetlen hangi adottsággal. Malek Andit azelőtt nem igazán ismertem. Amikor rá nézek, egy nagyon kiegyensúlyozott ember néz vissza rám. Az emberi értékek mindenekfelett, sallangmentes, egyszerű, tiszta életet él, amiben a család kapja a központi szerepet. Nagyon humánus, jó vele társalogni, nagyon sok dologra világít rá, sok dolgot lehet tanulni tőle, nem csak a szakmai ágon, hanem az élet többi területén is. Nagyon tehetséges előadónak tartom, minden körülmények között tudja hozni a formáját.

Van közöttük olyan, akinél már előre érzed, hogy konfliktusod, nézeteltérésed lesz vele, mert egyáltalán nem egyezik az elképzelésetek, ízlésetek?

Nem igazán van köztünk olyan, akinek homlokegyenest más lenne az elképzelése magáról a műsorról, vagy a versenyzőkről. Más-más közegből érkeztünk, mégis, a zeneiség egyforma. Nem egyszer fordult elő a meghallgatáson, hogy egy versenyzőnél szinte egyszerre nyomtuk meg mind a négyen a gombot, majd ringbe szálltunk, hogy megszerezzük a csapatunkba. Az ilyen esetek azt mutatják, hogy a különleges, jó énekes mindannyiunk gyengéje, hasonló dolgokat nézünk egy versenyzőben. Nagyon jó az összhang a Mesterek között, csupán a show miatt nem fogunk egymásnak esni, sokkal jobban tiszteljük egymást ennél.

A kamerával hogy állsz? Egy dolog ugye énekelni előtte, de teljesen más feladat zsűritagnak lenni. Izgulsz?

A tévézés egy teljesen más szakma, amit meg kell tanulni, tisztában vagyok a képességeimmel, ennek ellenére tudom, hogy néhány alakommal még nem lehet elsajátítani minden fortélyát. Az első felvételi napon mindannyiunknak szokatlan volt a helyzet, sok dologra kell figyelni egyszerre, talán ez szívja le a legjobban az ember energiáját. Természetesen viselkedni a kamerák, a közönség előtt, ez volt a legnehezebb feladat. Napról-napja jobban vettük az akadályokat, a végére már teljesen lazán tudtunk a feladatunkra koncentrálni. Az első forgatási napon volt a tetőfokán az izgalom. Izgultam, hogy meg tudok-e felelni a feladatoknak, elvárásoknak, hiszen itt nem csak rólam szól a történet, mint a színpadon. Nagyon jó a stáb, akik nagyon sokat segítettek, ha valami nem úgy ment, ahogy az szokott. Én tanulni is jöttem ebbe a műsorba, nagyon jól esett, ha segítséget vagy őszinte véleményt kértem, megkaptam. Nekem nagyon fontos volt a visszajelzés, csak úgy tudok természetesen, hitelesen viselkedni, ha egy külső szem által is látom magam vissza. Minden megszokás kérdése, remélem, hogy a végére már olyan természetes lesz a kamerák jelenléte, mintha egy emberrel beszélgetnék.