A városban már besötétedett, a Mafilm és a TV2 Róna utcai udvarán található H-épület tetején esőcseppek kopogtak, miközben mi a stúdión kívüli váróteremben izgatottan tébláboltunk, mikor nyílik az ajtó és engednek be minket, hogy szemügyre vegyük a TV2 legújabb vetélkedőjének, az Ütős ötös című műsornak a díszletét. Na de nemcsak nézelődni jöttünk, feltett szándékunk volt, hogy be is álljunk a reflektorfény alá, hiszen azzal a céllal érkeztünk, hogy más médiumokat képviselő újságírókat izzasszunk meg egy próbajátékban. Ez alkalommal nem tollat, hanem mikroportot ragadtunk a harchoz, ám izgatottságunkat nemcsak az egészséges rivalizálás okozta: egy olyan műsort volt lehetőségünk kipróbálni, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban 1976 óta sugároznak – azóta is töretlen sikerrel.
Family Feud
Mielőtt magunkkal invitálnánk önt a színfalak mögé, tekintsünk ki pár bekezdés erejéig a játék történetére, amely három szakaszra bontható. Az eredeti Family Feud című televíziós vetélkedőt az ABC csatorna sugározta 1976 és 1985 között Richard Dawson vezetésével, több millió nézőt csalva a képernyők elé. A műsor sikerének titka az volt, hogy amerikai családokat vittek képernyőre, akiknek nem akármilyen kérdésekre kellett válaszolniuk. Az volt a feladatuk, hogy eltalálják: az adott feladványra vajon mit felelt a legtöbb amerikai egy előzetes közvélemény kutatás során. A két család ötfős csapatokban játszott egymás ellen, majd a végső fordulóban a győztes família két tagjának kellett bizonyítania.
A formátumot 1985 után két alkalommal is megújították, jelenleg a műsor főproducere, Steve Harvey műsorvezetésével fut több csatornán.
Hogy melyik csapat kezdi a játékot, az attól függ, hogy melyik kapitány válaszolja meg gyorsabban és pontosabban a legelső kérdést. Pontszámot mindenki az alapján kap, hogy a közvélemény kutatásban résztvevő személyek közül hányan mondták azt az adott szót vagy kifejezést, amelyet a játékos megtippel. Az a csapat kezd, amelyiknek a kapitánya több pontot szerez.
Ezek után a műsorvezető felteszi a kezdő csapatnak az első kérdést, és a kapitánytól kezdve egymás után minden csapattagnak felelnie kell rá. A sorban hátrébb állók számára nehézség, hogy több válaszon is gondolkodniuk kell, ugyanis nem adhatnak ugyanolyan feleletet. Ha egy körben hárman is rosszul válaszolnak, akkor a másik csapatnak lehetősége van elrabolni a megszerzett pontokat, valamint átveszik az irányítást és ők kapják a következő kérdéseket a második fordulóig. A második, illetve a további fordulókban az első körhöz hasonlóan is kiáll egy-egy ember a két csapatból, akiknek a gyorsaságán múlik, hogy az adott fordulóban melyik csapat kapja a kérdéseket. A végjáték előtt egyéni párbajok kezdődnek. Először mindkét csapatból a sorban leghátrébb állónak kell a műsorvezető elé vonulnia, aki feltesz egy kérdést, majd a gyorsabb játékos adhat rá választ. Ám ez esetben a kérdést érő pontszámot csak akkor szerezheti meg az ügyesebb párbajozó, ha kitalálta a legnépszerűbb választ, amelyet a megkérdezett 100 ember közül a legtöbben mondtak. A legtöbb pontot érő kérdést a csapatkapitányok kapják a forduló utolsó körében. Ezek után a több ponttal rendelkező csapat jut tovább a fináléba, amelyben kettő, a csapattagok által választott játékos vesz részt. Egyikőjük öt kérdést kap, amelyekre időre kell minél pontosabb választ adnia. Eközben a párja stúdión kívül vár a sorára, majd amikor ő következik, ugyanazokra a kérdésekre kell felelnie, szintén időre. Ugyanazt a választ nem adhatja, mint korábban a partnere, így számára valamivel több idő áll rendelkezésre, ha esetleg újabb megoldáson kellene törnie a fejét. A játék végén összesítik a két játékos pontjait, és ha azok megugorják az előzetesen meghatározott ponthatárt, akkor juthat hozzá a csapat a fix összegű pénznyereményhez.
Fények fel, kamera forog
Miután megismertük a játékszabályokat, nyílt az ajtó és felvillantak a reflektorok. Az operatőrök mind elfoglalták a helyüket, a szervezők kijelölték a két csapatot, mi pedig hosszas mérlegelés és egy vérre menő kő-papír-olló verseny helyett fejet hajtottunk az önjelölt kapitány előtt. A többi újságíróval alakított ideiglenes kis családunk belépett a díszletbe, és egy rövid kamerapróbát, valamint egy rövid intró felvételét követően elfoglaltuk helyünket a pultok mögött. Kíváncsian szemléltük a díszlet közepén elhelyezkedő nagy piros gombot. Végignézve a csapattársakon és az ellenfél táborán egyértelmű volt, hogy mindenkiben feléledt egy mélyen szunnyadó kisgyerek, aki csak arra várt, hogy valamilyen nyakatekert és látványos módon a lehető legfrappánsabban csapjon le a gombra, legyen bármi is a funkciója. Perceken belül arra is fény derült, amikor színre lépett Till Attila és kezdetét vette a műsor.
A csapatkapitányok közül a miénknek sikerült gyorsabban ráütnie a piros gombra és választ adnia a feltett kérdésre, így végül ő került ki győztesen és mi kezdhettük a fordulót. Önbizalommal túltelve vágtunk bele a játékba, hiszen nem volt szükség a Wikipédia teljes tartalmának ismeretére ahhoz, hogy megválaszoljuk a feladványokat. „Mindössze azt kellett eltalálni, hogy egy-egy egyszerű kérdésre milyen feleletet adhatott a megkérdezett magyarok többsége. Az első kérdés így szólt: Milyen állatot nem csókolna meg szívesen?
Bár elsőre egyszerűnek tűnik a feladat, a nehézségek alattomos módon körről körre fedik fel magukat. Bár mi egy rövidített játékban vettünk részt, ahogy telt az idő, rá kellett jönnünk, hogy minden logikán alapuló gondolatot félre kell tennünk. A szakmánk persze abból a szempontból a segítségünkre volt, hogy a munkánk során sok mindennel kapcsolatban megismerjük civil emberek véleményét, gondolkodásmódját, és a nagy többség alakította sztereotípiák fogódzót adnak. Az sem hátrány, ha képben vagyunk az országban élők általános műveltségi szintjével, olyan statisztikai adatokkal, amelyek valamelyest lefestik a társadalmunk összetételét. Mégis, így sem minden esetben tudunk mások fejével gondolkodni, hiszen nem tudjuk, hogy a közvélemény kutatásban megkérdezett 100 emberre is általánosan igazak-e azok az adatok, amelyek a magyar társadalomra nézve nagy átlagban valósnak bizonyulnak. Így hát nem tudunk mást tenni: az egyszerűségre kell törekednünk, mégis résen lennünk, de túlagyalás nélkül.
Hiányoznak az ehhez hasonló vetélkedők Magyarországról, azonban a műsor az egyszerűségéből fakadóan akár nehézséget is okozhat
– fogalmazott a játék egy pontján Tilla. Egy dolog biztos:
a játék végére teljesen más megközelítésből kapunk egy hozzávetőleges képet arról, hogy hogyan is gondolkodnak a magyarok.
Éles fordulat
A játék első két fordulója során a mi kis családunk diadalmaskodott, ám a párbajban sajnos meg kellett tapasztalnunk, hogy milyen az, amikor utolsókból lesznek az elsők. Ez ugyanis az a pontja a játéknak, amikor egy kis gyorsasággal egyszerűen fordíthat az álláson a vesztésre álló csapat. Szem nem maradt szárazon, hiszen amíg a játék első kétharmadában a rengeteg nevetéstől szaladtak meg a könnyeink, addig az utolsó fordulóban csapatkapitányunk azért morzsolt el egy könnycseppet, mert a párbaj során szerezhető kiemelt pontszámoknak köszönhetően az ellenfeleink végül átvették a vezetést, így az ő csapatukból próbálhatta ki két szerencsés kiválasztott, hogy milyen az Ütős ötös utolsó fordulója.
Miután végignéztük, ahogyan a másik csapat elviszi a képzeletbeli 10 millió forintot, letettük fegyvereinket, majd a mikroportok átadása és néhány jól sikerült fotó és szelfi elkészítése után kiléptünk a reflektorfényből, hogy hátrahagyjuk azt a leendő játékosoknak, akiknek kilétét egyelőre titok övezi.
Csavar, dupla csavar
Míg az eredeti Family Feud varázsa, hogy a nézőkhöz hasonló civil családokat mutat be és adja meg nekik a lehetőséget, hogy tetemesebb pénzösszeghez jussanak, addig a hazánkban adásba kerülő Ütős ötös esetében inkább a szórakoztatásé, mintsem a karakterekkel való azonosulás lehetőségéé lesz a főszerep. Bár utóbbi nagy általánosságban jól bevált formula és a szituációs komédiák sikere is erre épül, a TV2 a hazai közönség ízléséhez igazította a több évtizedes formátumot,
vagyis celebek és családtagjaik, barátaik állnak majd egymással szemtől szemben, a közeli hozzátartozóknak köszönhetően pedig olyan történetek is napvilágra kerülnek a hírességekről, amelyekre álmunkban sem gondolnánk.
A másik csavar a műsor magyar verziójában, hogy lesznek tematikus adások is, amelyekben a csapatok mindegyik tagja 1-1 ismert ember lesz.
Világszerte képernyőn
A Family Feud formátumát az évtizedek során több mint hetven ország vette át. Magyarországon elsőként az RTL vitte műsorra Sebestyén Balázs vezetésével 4N4LN (Négyen négy ellen) – A családi játszma címen 2014-ben. Az első évadban civil, a másodikban pedig celeb családok is játszottak egymással 15 millió forintos fődíjért.
A megújult formátum idén az UFA Magyarország gyártásában kerül a TV2 képernyőjére. Bár a résztvevők esetében hivatalosan nincs minimum korhatár megszabva, az eredeti Family Feud producereinek ajánlása szerint egyes kérdések témaköre miatt a szereplés 15 éves kor fölött ajánlott. Hogy ki lesz az Ütős ötös legfiatalabb versenyzője, az adások során kiderül.
(Borítókép: A Velvet is kipróbálhatta a TV2 Ütős ötös című vadi új vetélkedőjét. Fotó: TV2)