Edward Furlong, akit leginkább a Terminátor 2: Az ítélet napja című filmben, a John Connor szerepében nyújtott emlékezetes alakításáért ismerünk, hosszú és viharos pályát járt be a filmes világban. Szakmai és magánéleti hullámvölgyekkel is megküzdött, de soha nem adta fel a színészkedést, és most azon munkálkodik, hogy újjáépítse az életét.

Az 1977-ben született Edward Furlong színészi karrierjének felfedezése igazi hollywoodi történet. A kaliforniai Glendale-ben született fiú nehéz körülmények között nőtt fel, a családjában mindennaposak voltak a veszekedések. Egy alkalommal annyira elszabadultak az indulatok, hogy az anyja kidobta őt otthonról, és Furlong a nagynénjéhez költözött Hollywoodba.

1990 szeptemberében, miközben a Pasadena Boys Club lépcsőjén lődörgött, Mali Finn casting igazgató figyelt fel rá. A fiút, akinek egyáltalán nem volt színészi tapasztalata, elbűvölték a szakmában rejlő lehetőségek, főleg miután megkapta John Connor szerepét az 1991-ben bemutatott Terminátor 2.: Az ítélet napja című filmben. James Cameron rendező is meggyőződött arról, hogy Furlong képes a szükséges fájdalmat, nyersességet és intelligenciát vászonra vinni. A forgatás alatt Furlong hangja megváltozott, ami külön kihívásokat jelentett a filmkészítőknek. Továbbá magasabb is lett a dublőrénél a forgatás vége felé, ám a nem várt nehézségek ellenére a film óriási siker lett, aminek köszönhetően Furlongból azonnal sztár lett.

Alakításáért elnyerte a Szaturnusz- és az MTV Movie Award-díjat.

A későbbiekben olyan más emlékezetes filmekben szerepelt, mint az Amerikai História X, a Kis Odessza – A bűn fészke és A fűhárfa. Idővel zenei karrierbe is kezdett, Japánban például a Hold on Tight című dala a slágerlisták élére került.

A siker ellenére a színfalak mögött Furlong élete korántsem volt könnyű. A gyámságáért folyó harcok, pénzügyi viták és problémás kapcsolatok jellemezték ezt az időszakot. Furlong édesanyja, nagynénje és nagybátyja, valamint egy bírósági ügyvéd is a fiú vagyonára pályázott. Mindeközben ugyanakkor rátalált a szerelem: a Terminátor 2. forgatásán ismerkedett meg a nála jóval idősebb Jacqueline Louise Domac-kal, aki a menedzsere lett.

„Szerintem elképesztően jó, hogy 29 éves a barátnőm. Ami a generációs különbségeket illeti, Jackie-vel mindig leülünk és megbeszéljük ezeket. Ez nagyon érzékeny téma, de ugyanakkor tényleg nem tudsz mit tenni, ha szeretsz valakit” – fogalmazott annak idején Edward Furlong. A kapcsolatát sokan ellenezték, főleg Domacot támadták. A nő sem könnyített a helyzetén, egy alkalommal úgy fogalmazott:

Tudom, mekkora hatalmam van Eddie felett. Tudom, hogy bármit megtehetek vele, amit csak akarok.”

1998-ban aztán szétváltak útjaik. Az elválásuk nem ment simán, Domac 1999-ben fizikai bántalmazás és szerződésszegés vádjával fordult bírósághoz. Azt állította, a színész erőszakos volt vele, valamint hogy 110 ezer dollárral – mai árfolyamon 39 milllió forinttal – tartozik neki. A szakítását követően belevetette magát a bulizásba és az éjszakai életbe. Korábban sem vetette meg az alkoholt és a drogokat, de ekkor mintha teljesen kicsúszott volna a lába alól a talaj. 2001-ben az egyik dorbézolása során el is veszítette az eszméletét és kórházba szállították.

Ha visszatekerhetném azt a kapcsolatot, megtenném, és törölném. A probléma az, hogy senki sem mondta meg nekem akkor, hogy ez nem volt jó számomra”

– nyilatkozta a későbbiekben Furlong, akinek a 2000-es évek elején a karrierje is hanyatlásnak indult, részben drog- és alkoholproblémái miatt. Alacsony költségvetésű filmekben és B-kategóriás produkciókban kapott szerepeket, ami jóval elmaradt a korábbi sikerfilmjei mögötti hírnévtől és elismeréstől. 2006-ban aztán úgy tűnt, hogy sikerült rendbe jönnie, és végre egyenesbe kerülhet az élete. Feleségül vette Rachael Bellát, és 2006 szeptemberében megszületett a fiuk is, ám végül a házassága sem volt zökkenőmentes. Végül válás lett a vége, majd a gyerektartás fizetésének elmulasztása miatt le is tartóztatták.

A 2010-es években Furlong próbált visszatérni a siker útjára, de a nagyobb filmsikerek továbbra is elkerülték. Egyes rendezők és producerek számára a neve már nem volt garancia a sikerre, és a bizalmatlanság miatt kevesebb lehetőséget kapott.

Ettől függetlenül Furlong továbbra is dolgozott, és időről időre felbukkant kisebb filmekben és tévéműsorokban. A szakmában való kitartása és a nehéz időszakokon való túljutása példaértékű lehet, és sokak számára a tehetség és a szenvedély fontosságát is képviseli.

Az utóbbi időkben úgy tűnik, Furlong megpróbálja tisztára mosni a nevét mind a szakmában, mind a magánéletben. A félelmeivel való szembesülésről őszintén beszélt nemrég. 

Őszintén féltem szembenézni azzal, hogy mi lennék mindezek nélkül, mert úgy hordoztam magamban ezeket, mint a személyiségem részeit”

– utalt viharos múltjára a színész, akinek számos rajongója, illetve a színészi iparág képviselői is bizakodóan várják, hogy újra a régi formáját mutassa. Furlong meglátása szerint a jelenlegi élethelyzete jó irányba mutat: 

„Az idő múlásával megtanultam, hogy ez az egész könnyebb, mint gondoltam. Jobban szeretem magam, és az emberek is határozottan jobban szeretnek józanul. Szeretem, hogy mennyire egyszerű az életem mostanában.

Felébredek, és nem kell aggódnom amiatt, hogy börtönbe kerülök. Nem vagyok másnapos, és nem agyalok azon, hogy vajon mit tettem tegnap este.

Annyi fantasztikus dolog és ok van, amiért reggel felébredhetek. Remélem, hogy ez így is marad.” 

(Borítókép: Edward Furlong és Arnold Schwarzenegger a Terminátor második részében. Fotó: Getty Images)