Gal Gadot 16 évvel ezelőtt szolgált az Izraeli Védelmi Erők (IDF) kötelékében. Megindult a találgatás, hogy behívják-e a színésznőt harcolni az izraeli hadseregbe.

Gal Gadot nyilvánosan is kiállt hazája mellett, miután a hétvégén a Hamász terrorszervezete támadást indított Izrael ellen, amire az Izraeli Védelmi Erők (IDF) a Gázai övezetre mért légitámadással reagált.

A 38 éves színésznő arra kérte a követőit, hogy adományozzanak a hétvégi támadások elszenvedőinek és megosztott egy videót a U2 vasárnapi koncertjéről, amelyen a zenekar a Pride (In the Name of Love) című számát annak a több száz embernek küldte, akiket szombaton megöltek vagy elraboltak arról az izraeli zenei fesztiválról, ahova betörtek a Hamász csapatai.

Azonban lehet ennél többet is tennie kell hazájáért az egykori szépségkirálynőnek, ugyanis Izrael miniszterelnöke, Benjámin Netanjahú hadat üzent a Hamásznak és behívott 360 ezer tartalékos katonát.

A Daily Mail információi szerint Gal Gadot 16 évvel ezelőtt már szolgált az izraeli seregben harci-kiképzőként és erőnléti edzőként, valamint teljesítette a két év kötelező szolgálatot, amit a hazája megkövetel. Elmondása szerint a kiképzése fegyelemre és csapatmunkára tanította, amit kamatoztatni tudott a forgatásokon, most pedig sok rajongó azon kezdett el gondolkodni, hogy vajon a színésznő is kapott-e behívót más tartalékos katonákhoz hasonlóan. Egyelőre azonban Gal Gadot nem közölt információt ezzel kapcsolatban.

A háborúról röviden

Palesztina és Izrael között már évtizedek óta komoly konfliktus van. Izrael Állam 1948-as létrejötte után egyből kitört egy háború (első arab-izraeli háború), amely az arab fél vereségével ért véget, így a palesztin arabok 80 százalékának el kellett hagynia a lakóhelyét. Azóta több fegyveres konfliktus volt a két fél között. 1993-ban indult meg először egy békefolyamat, amit az Oslói megállapodásnak nevezünk, ugyanis a palesztinok és az izraeliek titkos tárgyalásokba kezdtek a norvég fővárosban. Aríél Sárón korábbi izraeli miniszterelnök ennek eredményeképp 2005-ben elrendelte, hogy ürítsék ki a gázai zsidó településeket. Ekkor Palesztina a Gázai övezetből és a Ciszjordániai területekből állt (utóbbinak egy része továbbria is Izrael fennhatósága alatt volt). Benjámin Netanjahú, Izrael jelenlegi miniszterelnöke már ekkor azt jósolta, hogy a Gázai övezet ezzel a lépéssel „terrorfészekké” fog alakulni. 2007-ben a Hamász palesztin radikális terrorszervezet fegyveres felkelést hajtott végre a vele rivális Fatah szervezet ellen, és átvették a hatalmat a Gázai övezet felett. A véres megmozdulás folyományaként lényegében két Palesztin önkormányzat jött létre és egyik fél sem ismeri el a másikat. A szélsőséges Hamász uralja a Gázai övezetet, és a mérsékelt Fatah irányítja Ciszjordániát.

A Hamász 2023. október 7-én, szombaton reggel rakétatámadást intézett Izrael ellen és a fegyvereseik több várost is elfoglaltak a Gázai övezet környékén, amire szerintük a „gyarmatosítók és az izraeli megszálló erők gyakorlata, valamint az iszlám és keresztény szentélyek elleni agressziója” miatt volt szükség. A betörő Hamász katonák több száz civilt és katonát megöltek és nagyjából 150 izraeli túszt ejthettek. Izrael hétfőre visszafoglalta a városait, a miniszterelnök pedig kijelentette, hogy „minden helyet, ahonnan a Hamász műveleteket végez, rommá bombáznak”.

(Daily Mail)

(Borítókép: Gal Gadot. Fotó: GettyImages)