Tegnap bejelentették a 96. Oscar-díj jelöltjeit. A listán ott van az 58 éves Mihalek Zsuzsa is, akit a Szegény párák című filmben elvégzett munkájáért jelöltek a legjobb látványtervezés kategóriájában. Ennek apropóján összegyűjtöttük az összes magyart, akit valaha jelöltek a filmes szakma legnevesebb díjára. Lapozzon és tekintse meg a Velvettel, kik azok a magyarok, akikre még Hollywoodban is felnéznek!

Az Oscar-díjat 1929-ben alapították meg és nem is kellett sokat várni az első magyar jelölésre, ugyanis Sándorházi Vilmos Béla látványtervező három alkalommal is elhódította a legjobb látványtervezésért járó elismerést: 1933-ban a Kavalkád, 1943-ban a Bernadette dala és 1946-ban az Anna és a sziámi király című filmekért. Az 1882-ben született, eredetileg sikertelen festőként alkotó látványtervező, az akkor még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Sándorházán született, majd 1914-ben, 32 évesen úgy összeveszett a feleségével, hogy kisétált lakásukból, gyorsan elbúcsúzott művészbarátaitól, és nyom nélkül eltűnt Budapestről. Legközelebb akkor hallottak róla, amikor már a 20th Century Foxnak dolgozott.

Guttman Dezső zsidó családban látta meg a napvilágot Kiscigándon, 1899. március 11-én. Születésekor édesapja már New Yorkban élt, majd 1904-ben a kis Dezső édesanyjával együtt ötévesen emigrált Amerikába és 1932-ben kezdte meg karrierjét koreográfusként. 1936-ban egy olyan kategóriában (legjobb koreográfiáért járó Oscar-díj) aratott sikert, amelyet mindössze három alkalommal osztottak ki. Díjazták a Broadway Melody és a Csalj meg, drágám! című filmekért.

Herczegh Géza 1937-ben a Zola élete című film miatt nyerte el a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó Oscar-díjat. Az 1988-ban, Nagykanizsán született író 1918-ban a Károlyi-kormány sajtófőnöke is volt még azelőtt, hogy az Egyesült Államokba emigrált volna, ahol forgatókönyvírással és rendezéssel foglalkozott.

Az előző évezred magyar Oscar-díjasai közül valószínűleg Kertész Mihály hangozhat a legtöbbeknek ismerősen, aki az 1942-ben bemutatott, ikonikussá vált Casablanca rendezéséért részesült a legrangosabb filmes elismerésben. A Humphrey Bogart főszereplésével készült film az 1886-ban, Budapesten született rendező legnagyobb alkotása. Kertész Magyarországon forgatott alkotásai közül egy sem maradt fenn teljes egészében, de részletek kerültek elő a rendező halála után. Az 1914-ben készült A tolonc című film egy részlete például 2008 márciusában Amerikában egy pincéből került elő.

Az 1894-ben született Lukács Pál volt az első magyar, aki színészi teljesítményéért kapott elismerést. Ő az 1944-es Őrség a Rajnán című filmben nyújtott alakításáért kapta meg a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat. Érdekesség, hogy ugyanezért a játékáért a Golden Globe-díjat is elnyerte.

Az 1907-ben, Budapesten született Rózsa Miklós három alkalommal nyerte el a legjobb eredeti filmzenéért járó Oscar-díjat: 1944-ben az Elbűvölve, 1947-ben a Kettős élet és 1959-ben a Ben-Hur című filmekért kapta meg az elismerést. Érdekesség, hogy 1944-ben egy másik magyar, Hajós Károly elől vitte el a díjat.

Trauner Sándor látványtervező az 1960-ban bemutatott Legénylakás és az 1965-ös Bolondok hajója című filmért kapott Oscar-díjat, 1974-ben pedig jelölt volt az Aki király akart lenni című filmjével, ami után búcsúzott Hollywoodtól.

Az 1941-ben született Jankovics Marcell a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező egy grafikus művét, a Sisyphust 1974-ben jelölték Oscar-díjra a legjobb animációs rövidfilm kategóriában. A grafikus 79 évesen, 2021-ben hunyt el.

A legjobb animációs rövidfilm kategóriájában az első magyar sikert Rofusz Ferenc A légy című rövidfilmje hozta el 1981-ben. A légy volt az első magyar film, amely Oscar-díjat kapott, így különösen nagy elismerés ez a 77 éves Kossuth-díjas rendezőnek, akit 2017-ben az Amerikai Filmakadémia beválasztott a tagjai közé, így ő is szavazhat az Oscar-jelöltekről és -díjakról. Utolsó alkotása 2019-ben jelent meg Az utolsó vacsora címmel.

Az 1982-es Mephisto című filmet valószínűleg az összes magyar filmrajongó ismeri. Az 1938-ban született, még ma is élő Szabó István alkotásával elnyerte a legjobb nemzetközi játékfilmnek járó Oscar-díjat. A most 85 éves rendező legutolsó filmje 2020-ban jelent meg Zárójelentés címmel.

Az 1977-ben született Nemes Jeles László is a legjobb nemzetközi játékfilm kategóriájában vehetett át Oscar-díjat 2016-ban a Saul fia című filmért. A Kossuth-díjas filmrendező a Golden Globe-on is győzelmet aratott abban az évben, jelenleg pedig Az árva című alkotásán dolgozik ugyanazzal a csapattal, amellyel a Saul fiát is forgatták.

Az 1949-ben született Udvardy Anna és az akkor 35 éves Deák Kristóf Mindenki című filmje 2017-ben nyerte el a legjobb élőszereplős rövidfilmnek járó díjat. A filmet a nemzetközi piacon Sing címre keresztelték, így az Oscart is ezen a néven nyerte meg az alkotás. Udvardy Anna két évvel a siker után, 2019-ben elhunyt egy hosszan tartó daganatos betegség után.

Szintén 2017-ben jelölték Oscarra a Testről és lélekről című filmet is a legjobb nemzetközi játékfilm kategóriában. Bár az Oscar-díjat nem az 1955-ben született rendező, Enyedi Ildikó alkotása kapta, de a film elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét.

Sipos Zsuzsanna Patrice Vermette filmdíszlettervezővel megosztva nyert 2022-ben díjat látványtervezés kategóriában a Dűnében végzett munkájáért. A filmnek idén márciusban mutatják be a második részét. A magyar díszlettervező a Dűne mellett olyan legendás filmek készítéséből vette ki a részét, mint a Blade Runner 2049 és A meghívás.