Michael Gambon

Michael Gambon még a '60-as években került képbe lehetséges James Bondként, amikor George Lazenby után új főszereplőt kerestek. Akkoriban a színházi világ egyik feltörekvő tehetsége volt, így nem meglepő, hogy a producerek felfigyeltek rá. Gambon később viccesen úgy emlékezett vissza, hogy nem érezte magát elég Bond-szerűnek: szerinte nem volt hozzá megfelelő haja és alkata. 

Dick Van Dyke

Dick Van Dyke neve elsőre talán nem az elegáns brit titkosügynök szerepével kapcsolódik össze, hiszen a közönség inkább a könnyed, zenés és humoros alakításai miatt szerette meg. A színészt mégis megkérdezték, érdekelné-e James Bond szerepe. Ő azonban állítólag rögtön jelezte, hogy talán nem ő lenne a legjobb választás. 

Richard Burton

Richard Burton neve már nagyon korán előkerült James Bond kapcsán. Ian Fleming (Bond karakterének megteremtője) maga is megkereste őt. Burton akkor nem látta előre, mekkora jelenség lehet Bondból, és inkább a Broadwayn futó munkájára koncentrált. Később, Sean Connery után ismét felmerült a neve, de akkor már olyan magas gázsit kért, amelyet a producerek nem akartak vagy nem tudtak vállalni.

Cary Grant

Cary Grant szinte tökéletes Bond-alapanyagnak tűnt: elegáns volt, sármos, és pontosan azt a régi hollywoodi kifinomultságot képviselte, amely jól illett volna Ian Fleming hőséhez. A gond nem is az alkalmasságával volt, hanem az elköteleződéssel. Grant állítólag legfeljebb egy filmre vállalta volna a szerepet, a Bond-filmek készítői viszont hosszabb távra kerestek főszereplőt. Így végül ő maradt az egyik legnagyobb „mi lett volna, ha” a 007-es történetében.

Christian Bale

Christian Bale már egészen más korszakban került képbe. A színészből később Batman lett, de James Bond szerepe is felmerült vele kapcsolatban. Ő azonban nem lelkesedett különösebben az ötletért.

Bale állítólag úgy érezte, Bond túl sok olyan brit sztereotípiát képvisel, amelytől inkább távol tartaná magát. Ráadásul a karakter világát sem érezte igazán vonzónak, így nem bánta, hogy végül nem ő lett a 007-es.