Spitzer Gyöngyi és Bakács Tibor Settenkedő az elmúlt hét során egy játék kedvéért megfosztotta magát egy-egy élvezeti cikktől. Soma nem bírta ki, hogy ne dohányozzon, de Settenkedő betartotta fogadalmát, és nem nézett tévét.

Se spuri, se Xanax

A Fűnyíró.hu-t - egy drogokkal és drogosokkal foglalkozó weboldal - is működtető Északi Támpont Egyesület egy hete meghirdette az "Utazás Abcinenciába" nevű szociális társasjátékot. A játék lényege, hogy aki részt vesz benne, egy hétig nem használhat semmilyen drogot. A kiírás szerint a szervezők drognak neveznek minden olyan kémiai anyagot, amelynek pszichoaktív, avagy tudatmódosító hatása van, tekintet nélkül annak törvényi vagy morális szabályozottságára. Azaz ahogy a kiírásban áll: "se heroin, se kokain, se kakaó, se kóla, se spuri, se pia, se tea, se csoki, se haska, se xanax, se konyakmeggy, se rumpraliné, se redbull, se guarana, se kávé, se koffeintabletta, se capuccino, se forró csokika, se efedra, se nikotin, se annak tapasza."

Soma nem bírta ki

Soma
A játékban részt vett Spitzer "Soma" Gyöngyi is, aki azt vállalta, hogy a dohányzásról mond le egy hétig. Mint kiderült, Soma csak "szituációdohányos" - azaz csak akkor gyújt rá, ha a olyan a helyzet vagy a társaság -, nem is láncdohányos, de mégsem sikerült neki betartania a fogadalmát, mert az utolsó előtti napon egy örömteli hír hallatára cigizni kezdett. "Egy héten max. két dobozzal szívok, szóval nem mondanám, hogy a dohányzás rabja vagyok. De mivel nem nagyon kávézom, nem igazán iszom, a spanglizás már rég nem érdekel (nagy ritkán kérek csak egy slukkot), a csokoládé pedig számomra nem létezik - kb. öt év alatt eszem meg egy táblával -, ezért vállaltam, hogy a dohányzástól fogom magam megfosztani egy hétig" - mesélte Soma a Velvetnek az absztinens hét utolsó napján.

"Már régóta tudom, hogy nem szeretem visszautasítani azt, amire vágyom, és most is bebizonyosodott, hogy nem vagyok az akarat hőse. A munkámban a szorgalom és a kötelességtudat hősnője vagyok, de a testbe fektetett örömökkel kapcsolatban nem vagyok fegyelmezett. De már végletes sem vagyok, pedig pár éve abszolút az voltam. Régebben egyfolytában bagóztam, és minden nap ittam, de ez mára már elmúlt. Olyan a munkám, hogy folyamatos adrenalin-túltermeléses helyzetben vagyok, és már rájöttem, hogy az adrenalin sokkal jobban pörget, mint bármilyen szer, és sokkal izgalmasabb tisztán a színpadra állni, mint bebódultan. Viszont amiket fogyasztok manapság, azok miatt nem érzek bűntudatot" - foglalta össze Soma bűnös örömökkel kapcsolatos fejlődéstörténetét. "Most sajnos nem sikerült megállnom, hogy egy hétig ne gyújtsak rá, de igazság szerint nem is erőlködtem túlzottan."

Beöntés, köpölyözés, maszkázás

Mint kiderült, Soma azért nem adja magát meg teljes mértékben hedonizmusának, mert évek óta évente egyszer vagy kétszer egyhetes éhböjttáborban vesz részt barátnőivel.

"Szóval nem vagyok az önmegtartóztatás híve, de a böjt az más. Most márciusban megyünk is a barátnőimmel egy női böjttáborba Taliándörögdre Szőke András barátomhoz. A böjt alatt semmit sem eszünk, csak leveket fogyasztunk, nem beszélünk a kajáról, és nincs se tévé se mobiltelefon. Minden reggel beöntést adunk egymásnak a csajokkal," - húha - "majd két óra testmozgás következik (jóga vagy tai csi), aztán két óra lovaglás, majd egy májpakolás (egy méregtelenítő tasakot rakunk a májunk fölé), aztán átugrunk Szőke András egészségközpontjába szaunára, sóbarlangba és masszázsra. Ezután köpölyözés van, meg maszkázás (ez azt jelenti, hogy egy gyógynövényes gyutacsot begyújtunk, és azzal vákuumozzuk ki a szervezetünkből a mérgeket). Ezután sétálunk, és előadásokat hallgatunk az egészséges életmódról. Szóval egész nap kényeztetés folyik, és mondhatom, hogy ez egy luxus böjttábor" - avat be Soma rendes éves megtisztulási folyamatáról.

Helyre teszi

Hogy hogyan érzi magát a böjt végeztével? "Utána én vagyok a világ legfaszább csaja" - nevet Soma. "Egyrészt mert minden nap lemegy egy kiló, és mivel az emésztés állítólag az ember energiáinak a felét veszi el, a kúra után nagyon energikus leszek. Ilyenkor nem sminkelünk, nem használunk tusfürdőt, kizárólag természetes anyagokkal érintkezünk. A másik az, hogy a böjt során letisztul az ember értékrendje, és magunkban helyére rakjuk az embereket, meg a dolgokat. Sok az olyan helyzet az életben, amikor az ember szerepjátékra kényszerül, és meg kell felelni, ezért jó érzés néha csak úgy lenni. Most is például úgy érzem, hogy ha ez a bohém dívaélet tovább folytatódik, akkor elmegyek inkább csuhásnak. Hadd legyen már szőrös a hónaljam, és bozontos a szemöldököm!" - súgta meg Soma titkos vágyait.

Settenkedőtől még a Tilost is elvonták

Settenkedő
Settenkedő
Soma jelenlegi kollégája, Bakács Tibor Settenkedő az absztinencia hetében a televíziózástól fosztotta meg magát - neki Györgyibabával ellenben sikerült betartania fogadalmát.

"A szervezőkkel megbeszéltem, hogy a cigizésről hadd ne kelljen lemondanom, mert amúgy április elsejétől tervezem a leszokást. Épp itt az ideje, mert tizenhat éves korom óta dohányzom. Alkoholt meg amúgy sem fogyasztok, mert állandóan vezetek, így nagyon könnyű absztinenciát tartottam, mert csak a televíziózásról kellett lemondanom. A tévé csak pszichotikus drog, ezért könnyebb róla lemondani. Ha mondjuk a cigarettáról kellett volna, akkor biztos tiszta ideg lettem volna, így viszont kellemesen telt a hetem. Rájöttem, hogy attól még, hogy nem figyelem minden nap a híradóban a politikai eseményeket, nem tudok kevesebbet arról, hogy mi történik az országban. Itt minden olyan állandó. Talán csak a Tilos szüneteltetése, és a gazdatüntetés volt, amiket figyelemmel követtem, de azt sem a tévéből. Pechem volt, mert a tévé helyett rádióztam inkább, és pont most szünetel a Tilos Rádió, ezért sok szar zenét kellett hallgatnom."

Nem nézi, csak szerepel

"Tévézés helyett sokat beszélgettem, és olvastam. Szomorúan kellett rádöbbennem, hogy az olvasás már nem okoz akkora katarzist, mint régebben, és talán ezért pont a sok tévézés okolható" - fejteget Bakács. "Pedig nem is igazán tartom magam tévéfüggőnek, de a televízió manapság a kultúra legkézenfekvőbb közvetítője. Azt figyeltem még meg az elvonókúrán, hogy ha az ember nem tévézik, megváltoznak a nézési szokások. Csak most vettem észre, hogy a lakásunk is úgy van berendezve, hogy a székek a tévékészülék felé néznek. És rájöttem, hogy a csönd milyen jó dolog."

"Tévé nélkül még elvagyok, mert nem tartozom azok közé a tévézők közé, akiknek a személyisége feloldódik a tévében, de rájöttem, zene nélkül nem bírnám ki. A közérzetem egyébként nem változott, attól, hogy nem néztem tévét - se jobb, se rosszabb nem lett. Az absztinenciámat letudva holnap viszont már tévézek, de csak szerepelni fogok benne."