Az Első Pesti Kereszténybál vendégei bort ittak meg sört, titokban cigiztek, és még Fábry Sándor egyházidizájn-centerét is szívesen megnézték volna, ha isten földi helytartói nem bojkottálták volna a showman fellépését. Kereszténybáli riportunkat olvassák, sok szép képpel.

Szombat estére istennek tetsző programot választott magának szerkesztőségünk elitnek álcázott alakulata, és megnéztük, hogy mulat a keresztény a báli szezonban.

Az önirónia még nem fér bele

kattintás
Nézegessen bálozókat!
A kereszténybál hangzatos nevén túl díszvendégeivel keltette fel figyelmünket: sztárvendégnek Fábry Sándort, védnökként Mádl Dalma asszonyt ígérte a plakát, de sajnos egyikükkel sem volt szerencsénk találkozni. Mádlné megnyitóbeszédéről a BM Duna-palota előtt tömörülő keresztény bálozók sokasága miatt maradtunk le, amit annyira nem bántunk.

Sajnáltuk viszont, hogy a fő műsorszám, Fábry Sándor félórás dizájncenter-előadása kacagtató keresztény ereklyékről a püspökkari titkárság áldozatává vált. Három nappal a bál előtt derült ki ugyanis, hogy Fábry viccelődését a vendégek egy része kicsit sem tartaná humorosnak, sőt az egyik szervező elmondása szerint volt aki azzal fenyegetőzött, hogy ha Fábry fellép, akkor a helyszínen botrányt fog csapni.

A szervezők megbeszélték Fábryval, hogy az akció lefújva, a nagy balhé így sajnos elmaradt, és helyette a zuglói egyházközösség táncosai untatták a közönséget görög tánccal meg keringővel. Ez nemcsak az ázottpadlószőnyeg-szagú hangulatra nyomta rá a bélyegét, hanem meghiúsította a szervezők közeledését a kereszténység végnapjait hirdető emberek felé azáltal, hogy jelzik, ők is tudnak nevetni magukon.

Mert Fábry meghívása egy keresztény bálra elsőre igen abszurd ötletnek tűnik, és sokféle vicces összeesküvés-elmélethez szolgáltathat alapot, de mint a helyszínen kiderült, a showman szerepeltetése gesztus lett volna a szervezők - a Keresztény Közéleti Akadémia (KKA) - részéről, amivel azt mutatták volna a külvilágnak, hogy a keresztény lelkületűek is ugyanolyan normális emberek, mint mások. Ez most nem jött össze, de nem kell aggódniuk, vettük az adást.

Azért is, mert amikor előzetesen bejelentettük, hogy szeretnénk a bálon megjelenni - annak ellenére, hogy tudnak Tóta W. Árpádról, és azt is sejthették, hogy mi legfeljebb Kocsis atya hívei vagyunk -, nagyon korrektek voltak velünk, szívesen láttak minket.

A táncparkett ördöge

klikk a képre!
Ceremóniamester
Sőt! Budaházy Gábor, az est egyik fő szervezője - aki már az elejétől fogva gyanús volt nekünk, mert teológus létére túl véreresek voltak a szemei - sejtelmesen mosolyogva lelkünkre kötötte, hogy adjuk át üdvözletüket Tóta úrnak, majd úgy megtáncoltatta egyik riporterünket az Alalalala-bamba című számra, hogy az a nagy pörgetések közepette mindent túlkiabálva azt üvöltözte, hogy "JÉZUSOM, JÉZUSOM, ATYA ÚRISTEN, ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!". Riporterünk a hely szellemét teszi felelőssé, hogy nem éppen adekvát módon vette szájára, akiket ott, akkor nem kellett volna, és nem kis részben a meglepetés ereje tört elő belőle, mert elsőre a szikár termetű teológusból ki sem nézte volna, hogy ilyen ördögien meg tudja táncoltatni. Mint később kiderült, Budaházy - aki a KKA munkatársaként mutatkozott be nekünk -, nemcsak teológus, de informatikus is - ez magyarázza a véreres szemeket -, ráadásul képviselő is - ez meg táncoltatási tudományát teszi érthetővé.

Praecox

Ha azt kérdezik, tudnak-e mulatni a keresztények, azt kell mondjuk, hogy a mulatozás nem nagyon ment nekik, valahogy feszültnek tűntek a kedves bálozók, de az evőkéjükkel nem volt probléma. A báli szezon egyik legolcsóbb belépőjű buliján a vendégek láthatóan mindent megtettek, hogy leegyék a háromezer-ötszázat, aminek az lett az eredménye, hogy kevesebb mint másfél órával a kezdés után már csak hagymakarikák és ismeretlen eredetű bőrkék maradtak az asztalokon.

A vendégekről általánosságban elmondható, hogy ugyan jó kedélyűek voltak, de nagyon nem néztek ki jól (hangsúlyozzuk: összességében véve!). Az egyik bálozó hölgy szerint - talán fiúzni indult a keresztények közé - a srácok nyomdafestéket nem tűrően néztek ki, egy másik nőnek meg csak a következő két szó jutott eszébe helyszínen lévő fiúk nagy többségéről: ejakuláció praecox. Érdekes módon egy tőlük teljesen független forrás a fitymaszűkületes jelzőt használta rájuk, bár ez a hölgy hozzátette, hogy be van nyomva, mint az atom. Egy férfi vendégnek viszont a helyszínen dőlt meg az a korábbi elmélete, miszerint a katolikus lányok szexik.

Riporterünk ezek ellenére kicsit beleszeretett a papi viseletben kedélyesen társalgó Dr. K. M.-be, aki nemcsak vallásossága miatt tűnt megközelíthetetlennek, hanem azért is, mert egész végig az őt imádattal körülvevő, csillogó szemű fiatalok állták utunkat, és mire meg mertük volna szólítani, hazament.

Báli divat

#alt#
Nézze meg hogy báloztunk!
Az egyik keresztyén (református) férfi vendég eleinte a bárpultnál aggodalmát és értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy csak ő meg a haverja jöttek Bocskaiban, de amint kicsit körülnéztek, megnyugodhattak, mert szinte hemzsegtek a vitézkötéses felöltős urak. A bocskais vendégek mentegetőztek ugyan, hogy ők pártállástól függetlenül hordják, de sajnos a Csurka kisajátította magának a kérdéses viseletet, és ezáltal a közvélemény azt gondolja, csak a hungaristák és a szélsőjobbosok hordanak ilyen öltönyt.

"Ahelyett, hogy örülnénk, hogy a magyaroknak van egy olyan viseletük, ami szalonképes" - mondták. Nemzetközileg elismert stílustanácsadónkat is megkérdeztük az ügyről, de ő mindentől függetlenül nem tartja tanácsosnak sem az atilla, sem a Bocskai viselését 2005-ben, bár ha más előnye nincs is, jó sok tollat el lehet helyezni a hurkokban. Röviden ennyivel járulnánk hozzá a keresztény báli divat témájához.

A keresztény partiról sok szép élménnyel, hitvita nélkül távoztunk éjfél körül, még a tombolahúzás előtt, így nem lehetett a miénk a főnyeremény, az ezüstlornyon. Pedig az nagyon jól jött volna.