Egyszerre mutatták be Czabán György Kolbász Barátom, Settenkedő című könyvét, és a Someday Baby zenekar első lemezét. Követve az események kronologikus sorrendjét, szóljunk előbb a zenéről.
Táncoló Bakács és lapunk bloggere
A Someday Baby Gál Csaba Boogie zenekara. Boogie sokaknak onnan lehet ismerős, hogy indult a Megasztáron, továbbá hogy sokszor lehet látni a Dózsa György úti nyilvános ebédlőben, mivel egy közeli bankban dolgozik. A nem kimondottan táncdalénekeses arcberendezésű, de remek hangterjedelmű énekes mellett még tubás és dobos is van a zenekarban.
A három-négy számból álló bemutató közben zenekritikus Szalai kollégám felhívta a figyelmemet arra, hogy okvetlen fogalmazzam bele a cikkbe, hogy Bob Marley-t is játszottak és hogy a zenekar mögé vetített képek között meztelen nős is van (az egyiken konkrétan lapunk remek bloggere Michelle Wild látható, de nem tollal a kezében) Nekem a képek közül inkább a pipec ruhában lepukkant szocio háttér előtt ábrázolt Boogie tetszett, mert szép kontrasztos. Bakács ekkor még vidám, a zenekar élő hirdetőoszlopaként táncol a színpad mellett, látszik, hogy őszintén szereti a Someday Babyt és ezért bevállalja a csípőmozgást is. Ennyit a zenekarról, ha többet akarnak tudni, vegyék meg a lemezt, melynek egyébként Bonus Track a címe és jobbára feldolgozásokat tartalmaz.
Intellektuális bulvár
Ezt követte a próza: "Olyan, mintha Berlinben lennénk: jó zenék után könyvekről beszélgetünk" - jegyezte meg Bakács. Nem sokkal később hozzátette, hogy a párhuzam közte és Kiszel Tünde között mindössze annyi, hogy "azonos felületen tükröződnek" (ez az elem egyébként később is visszatért). Bakács a könyv létrejöttének körülményeit ecsetelte (két jóbarát leült és beszélgetett), majd bevezette a jórészt bulvár területről érkező újságírókat az "intellektuális bulvár" fogalmába - mely szerinte a bulvár teremtette piaci keretek között még mindig a legelfogadhatóbb.
Ezután Czabán György Kolbász beszélt többek közt arról, hogy műve nem egy nyavalygós könyv. Szalai kolléga szerint azért beszélt Czabán hosszasan - de érdekesen -, mert hozzászokott a Tilos Rádió végtelen műsoridejéhez.
Az ORTT szerint veszélyes
Majd ismét Bakács vette át a szót, aki elmondta, a Megasztár zsűrijében betöltött szerepe miatt "bekerült a média fő áramába, és a sajtó elkezdte kialakítani új arcát." Ekkor tett egy talányos kijelentését a Tv2-höz fűződő viszonyáról, beszélt arról, hogy az ORTT határozata szerint ő veszélyes a gyerekekre és a keresztényekre nézve, majd az addig nyugodt mederben folyó beszélgetésbe mintha meteor csapódott volna be: egy rádiós kolléga provokatívnak mondható kérdésére Bakács felcsattant és alaposan megosztotta véleményét a jelenlévőkkel. A kollégák kezében hirtelen megállt a kávét kavargató kanál és homlokukon a "végre történik valami" felirat jelent meg; a hangulat felforrósodott.
"Higgadjunk le, felgyullad a fejem"
A teljesség igénye nélkül a következő mondatokat hallhattuk a Megasztár zsűritagjának szájából, véleményünk szerint teljesen spontán:
"Oláh Ibolyából egy rockénekesnőt szerettem volna, aki leénekli a fejedet" - kommentár Oláh Ibolya pártszerepléséről.
"Én nem tudom, Frei Tamásnak mért van műsora" - kommentár Frei Tamásról.
"Ki sem merem már ejteni azt a szót, hogy kultúra, helyette prodzsekteket emlegetek" - a kultúra honi helyzetéről.
"A médiában nincs más, csak tükröződés" - a médiáról.
Végül a feltüzelődött Bakács önmagát intette nyugalomra, és mivel jegyzeteink között is ez az utolsó, zárjuk ezzel a beszámolót:
"Kicsit higgadjuk már le, felgyullad a fejem!"
Bakács Tibort ezután még szerettük volna megkérni, fejtse ki ezeket bővebben, de bár kerestük, nem találtuk meg, nyilván a tükröződés miatt.