horoszkóp

Szexista média a Csokoládé szerzőjénél

vb
2005.11.22. 17:26
Széplelkű női olvasótáborhoz célzott mézeskalácsházas sajtótájékoztatót vártunk, erre egy tökös, karakán írónővel találkozunk, aki a sajtótájékoztató végén, hála az égnek, megtette helyettünk, hogy beszólt a suttyóskodó kollégáknak. Pedig Joanne Harris még kevesebbet értett az egészből, mint mi.

Amennyiben ön naiv olvasó, az alábbi könyvbemutató tudósításba burkolt példázatból megismerheti, kik és hogyan szolgálják ki híréhségét. Amennyiben ön médiában dolgozó személy, ne is olvasson tovább, írjon inkább önnön fontosságának tudatában sértett hangvételű levelet a cikk szerzőjének. Vagy ne vegye magára.

A szentendrei Szamos Marcipán kávézójában tartott sajtótájékoztató kifejezetten békés hangulatban kezdődött: piros-zöld falak, csokoládéillat a levegőben, karácsonyfa, kisimult írónő. Aztán szép lassan halványulni kezdett ez a kép és átváltozott valami nehezen értelmezhető érdektelenségbe és a sajtó különféle képviselői között vívott tragikomikus küzdelembe.

Két új könyv

Tekintse meg képeinket!

Előbb azonban az írónőről: Joanne Harrist elsősorban megfilmesített könyve, a Csokoládé kapcsán ismerheti a magyar közönség, mely a történet romantikus volta mellett Juliette Binoche érzéki és Johnny Depp sármos fellépésének köszönheti sikerét. Az írónő ezúttal viszont nem ezért, hanem két másik könyvének - a Francia piac című szakácskönyv és a Szent bolondok című regény - népszerűsítése miatt látogatott hazánkba.

Karitatív szakácskönyv és a fegyelem bomlása

"Nem szeretem, ha beskatulyáznak és kikiáltanak női írónak. Szerintem nincs olyan, hogy női író, fekete író vagy homoszexuális író. Csak jó és rossz író van" - jegyzi meg Harris a sajtótájékoztatón.

Kiderül, hogy szakácskönyv teljes bevételét az MSF-nek, egy álomkórbetegség ellen küzdő kongói szervezetnek ajánlotta föl. Kitér arra is, hogy Angliában mindenki szereti a celebritások tollából született szakácskönyveket, de saját szakácskönyvírói inspirációiról sajnos nem vall. Mindegy, úgysem hallanánk belőle sokat, mert ekkorra már a hátunk mögött összegyűlt média zajosan nyüzsög, dohányzik és szereptévesztésében már-már nyilván úgy gondolja, nem ő van itt az írónő miatt, hanem az írónő miatta, s neki már csak annyi a dolga, hogy miután elfogyasztotta a Csokoládé receptje alapján készült forró csokit, felvegye az ajándékkönyvet és a sajtóanyagból több-kevesebb sikerrel összeollózzon 6 sort.

Trivia a Csokoládé írónőjéről
Édesanyja francia, apja angol. Gyerekkorának nyarait a családi cukrászdában töltötte.
Szereti a világhírű könyvének megfilmesítését (Csokoládé).
Egyszer Juliette Binoche nála aludt, konkrétan lányának ágyában, plüssállatokkal körülvéve.
Angliában jelenleg a Gentlemen and players című könyvét népszerűsíti.
Nem szereti, ha 15 évvel ezelőtt megjelent műveit olvassák.
Korábban basszusgitáros egy rockzenekarban.
Szerinte jóval kevesebb probléma lenne a világban, ha az emberek normálisan kommunikálnának egymással.
Hirtelen felindulásból vásárol magának cipőket.
Írás során az őt ért valamennyi benyomásból merít, így megjósolhatjuk legközelebbi könyvének témáját.

Pokerface

Az írónő mindezt pókerarccal tűri, csak párszor megránduló bal szemöldöke árulkodik arról, nem ehhez van szokva. Én a helyében ugyan már le nem mennék a tévéknek bohóckodni a marcipánkészítő üzembe, ő azonban megteszi, nyilván nem akarja megbántani a kiadót vagy benne van a szerződésében, nem tudom.

Groteszk egység

Klikk a képre!

A kis műhelyben azonban hirtelen felderül az arca, látszik, elemében érzi magát. A cég egyik alkalmazottjával vicces fehér köpenyben csokit készít, ami kicsit befagy ugyan, de azért sikerül (fotós kollégával itt egy pillanatra eltűnődtünk, vajon milyen képileg látványos feladatot kellett volna elvégeznie, ha könyvének hősei történetesen hentesek).

Miközben Harris főzőlapáttal tevékenykedik, tudtán kívül kellemesen groteszk egységbe kovácsolódik a magyarul (!) beszólogató kollégákkal és a szerepléstől vonakodó szigorú cukrásznővel:

Kameraman Fotós 2-nek: "Arrébb állna? Már húsz perce itt várunk."
Fotós 2.: "Ha nem venné észre, én is dolgozom."
Cukrásznő Joanne Harrisról bosszankodva: "Itt csak lökdösi a masszát össze-vissza ezzel a szerszámmal."
Fotós 1.: "Akkor magyarázza el neki, hogy kell csinálni. Tessék hagyni, hagy csinálja ő"
Cukrásznő: "De kiesik a merőkanál a kezéből."
Fotós 3. a tolmácsnak: "Mondja neki, hogy nyalja meg az ujját!"
Joanne Harris: "Imádom csinálni, nagyon tetszik, de melyik folyamat is ez?"
Cukrásznő: "A hőkezelés."
Fotós a tolmácsnak: "Mondja már meg neki, hogy nyalja meg az ujját!"
Joanne Harris az esemény végén az összes ujját végignyalva vigyorog: "Olyan pornográf dolog ez, úgy tűnik, maguk magyarok szexista módon közelítik meg a csokoládégyártást."

Villáminterjú Joanne Harris-szal

Velvet: Úgy hallottam, már nagyon unja, hogy bárhova megy könyvét népszerűsíteni, mindenütt csokoládét készíttetnek önnel.

Joanne Harris: Ez csak részben igaz, egyszer egy csokoládé könyvbe kellett autogramot adnom, egyébként gyerekkoromban ezt a folyamatot, amit ma itt végeztem, sosem engedték meg nekem, így most nagyon élveztem. Szóval valójában ez a legelső alkalom, hogy csokoládét készítettem.

És hogy tetszett?

Úgy döntöttem, hogy ha felhagyok az írással, visszajövök ide, és marcipánfigurákat fogok gyártani.

Könyveiben sok szó esik a különféle érzékekről, ahol különösen az ízlelés áll előtérben. Ennyire fontos szerepet tölt be életében az érzékelés?

Írás során nagy szerepe van az érzékszerveknek. Nekem nagyon fontos, hogy arról írjak, amit érzékelek és hogy minél több tapasztalatokat gyűjtsek: lássak, ízleljek, tapintsak.

Írás közben is folyamatosan teázik és kekszeket rágcsál és úgy tudom, nagyon szereti a vörösbort.

Nem iszom kávét, a teával helyettesítem.

Ez nagyon angolos dolog.

Igen nagyon angolos.

Franciaországban nem volt egyszerű kiadni a könyveit, leginkább azért, mert a franciákat zavarta, hogy egy angol nevű ember ír róluk illetve őket érintő témákról. Ezért a francia kiadója azt javasolta, hogy írjon francia hangzású álnéven. Megtette?

Nem. Ennek ellenére kiadták a könyveimet és olvassák is őket.