A curling külsõ szemlélõ számára jégpályára adaptált bowlingnak tûnhet, amit többé-kevésbé a petanque szabályai alapján játszanak a játékosok, miközben valami oknál fogva lelkes takarító kisiparosok lebzselnek körülöttük folyamatosan. A valóság azonban teljesen más, bár szombat délután a kamaraerdei Sztárkupán csak az derült ki egyértelműen, hogy a curling fõleg agymunkát igényel, illetve nem is, mert állóképességet, illetve attól függ, hogy kit kérdezünk. Abban azért nagyjából egyetértettek, hogy kefélni jó.

Épeszű ember nem fogja egy zárt, nulla fok közeli hõmérsékletű helyen, gömbölyű sziklák toszogatásával tölteni ezt a csodás tavaszi délutánt - gondoluk, miközben a Kamaraerdei Ifjúsági Parkot próbáltuk lokalizálni, ám tévedtünk. A Béres Alexandra által a curling nevű sportág - valamint a most megnyílt elsõ haza curlingpálya - népszerűsítésére szervezett Sztárkupán ugyanis nemhogy tisztes számban megjelentek az érdeklõdõ és vállalkozó kedvű celebritások, hanem szorgalmasan toszogtatták a gránittömböket, sikálták a jeget, és mindez még tetszett is nekik.

Részletekbe menõen beszámolunk

Nézze, hogy csinálják!
Németh Lajos például alig várja, hogy a meleg tavaszi idõben extrém idõjárási körülményeket mutató pályára lépjen. Elõször Jégkorszak nevű csapatának ecseteli taktikai elképzeléseit, majd Gaál Noéminek tart egy kis gyakorlati továbbképzést. Kolléganõje, a TV2 fürdõruhás idõjárásjelentõje ezúttal teljesen felöltözött, fehér pufidzsekije finoman harmonizál a curlingkefék nyelével; új kedvese, akinek csak keresztnevét tudjuk, szerelmes áhítattal figyeli a pálya szélérõl. Megkérdezzük, miért nem próbálja ki a játékot, de a vidéki tévénél dolgozó Miklós szerényen csak annyit válaszol: hagyja érvényesülni barátnõjét.

Lilu a Danubius csapatának színeit viseli - sárga felsõ kék farmerrel -, mindehhez ügyesen egy sárga fejű partvisnyelet választott, illetve a színben szintén harmonizáló Hepi Endrét. Uj Péter Index-fõszerkesztõ és fia a Dalnokok Ligája-csapatot erõsítik Herczeg Zoltán divattervezõ oldalán; utóbbi a narancspiros szabadidõruhájához illõ piros sportcipõjét egy piros táskából elõrántott narancssárgára cseréli, de azt állítja, hogy ez így még jobb.

A rendezvény szervezõje, Béres Alexandra Ausztriában találkozott elõször a curlinggel, és annyira megtetszett neki, hogy ma már a magyar nõi válogatott csapattagja. Ez a magyar curlingsport számára valóságos áldásnak bizonyulhat: "Elõször csak egy bulinak indult, azt gondoltam, szólok egy-két ismert barátomnak, de végül olyan sokan jeleztek vissza, hogy gyorsan kitaláltuk ezt a Sztárbajnokságot." Most játékostársaival együtt teflontalpú cipõikben, orosz néptánckart megszégyenítõen láthatatlan mozdulatokkal siklanak a csapatok közt, mindenkinek drukkolnak, és elárulják, hogyan kell jól csinálni: "Megvan a technikája, hogy kell megcsavarni indításkor. Az Alexandra azt mondta, hogy 10-tõl 12-ig tekerjem" - osztja meg velünk frissen szerzett információit fõnökünk.

Tényfeltárás még

További fontos megfigyelés, hogy bár Klausmann Viktor és Molnár Anikó hirtelen szárbaszökkent románcának valódiságáról sokat találgat a bulvársajtó, ezennel biztosan állíthatjuk, hogy együtt vannak, pontosabban, hogy szombat délután négytõl hatig együtt voltak. Klausmannt késõbb megkérdeztük, és készséggel elmesélte, hogy hozzá minden téli sport közel áll, és a curling is belopta magát a szívébe, noha "kicsit statikus és hideg". További fontos részletként árulta el, hogy "kefélni nem olyan nagy élmény, viszont amikor löktem, akkor három pontot is szereztem, ami négy is lehetett volna, ha a csapattársaim el nem kefélik." Az elkefélés ez esetben szó szerint is értendõ, mivel a nyeles ufóra emlékeztetõ gránitkorong futását és irányát az elõtte a jeget sikáló játékosok irányítják. Az egykori tévés műsorvezetõhöz azonban a téli sportok mellett most Molnár Anikó áll a legközelebb, ezért a meccs után a svédasztal futó érintésével el is tűnnek egy hosszú hétvégére.

Szakkommentár

Elõször a Dalnokok Ligája csapata a Tunyogi-csapat ellen, valamint a Jégkorszak az Idea csapata ellen játszik. Ez a lelátóról úgy néz ki, hogy a pályák végein lévõ körökbõl valaki egy lendületes mozdulattal útjára bocsátja az ufót, majd megpróbálja megúszni az orra esést, amiben kisméretű járókeretre emlékeztetõ célszerszám segíti. Eközben csapattársai az elsõ köröknél még tétován követik a méltóságteljesen sikló gránittömböt, késõbb viszont már egyre lelkesebben kefélik a pályát, hogy a korong elõtt nedves és csúszós legyen. A kövek néha el se jutnak a pálya másik végén, az ellenfélhez tartozó körig, amikor viszont igen, akkor az ellenfél csapata kezd bõsz sikálásba, és ez csak addig érthetetlen számunkra, míg egy kedves ismeretlen fel nem világosít bennünket arról, hogy a cél az, hogy a kõ ne a körön belül álljon meg. "Tehát ha már becsúszott, akkor csússzon is ki" - értjük meg a sport mélyén rejlõ leplezett szexualitást, és megnyugodva vesszük az irányt a kijárat felé, ahol még összefutunk Szekeres Ildikóval. A magyar nõi válogatott csapatkapitánya a pályán egymást felmosónyéllel sikongva üldözõ, egymás cipõje elõtt a jeget lelkesen sikáló celebritásokat elnézve rámutat: "Ez egy nagyon jó csapatépítõ sport, bár fordult már elõ veszekedés is, de ez nem jellemzõ." Azért egy Havas Henrik - Liptay Claudia csapattársi együttműködést megnéztünk volna.