A napokban jelent meg Szipál Márton Sztárok sztárfotós szemmel című könyve, amely a fotóművész legsikerültebb portréit gyűjti egybe. A könybemutatóra Soma vezényletével gyűltek össze a könyvben szereplő magyar sztárok, akik önfeledten ismerkedtek és énekeltek a mediterrán félhományban.
A Mediterrán Caféban a napsütötte délutánból sötét, alvilági, kubai partyba csöppenünk, amiről ugyan nem tudom teljesen, hogy milyen, de hasonló a brazil partyhoz. A készülődő könyvbemutató félhomályban feloldódott résztvevői kedvesen cseverésztek, és látszólag senkit nem érdekelt, hogy belekezdjen a sajtótájékoztatóba. Húsz perc múlva mandarinnal tuningolt sangriát nyomtak a kezünkbe, amivel elvoltunk még további húsz percig, de a mosdó felé menet hallottam, hogy mások is izgulnak az események további folyása miatt.

"Most itt mindenki elvan, aztán elmegyünk, vagy mi?" - kérdi valaki egy szívószálba kapaszkodva. A műsorvezető Szily Nórát sehol sem látom, csak Soma, Vincze Lilla, és Szipál Márton fotóművész beszélget önfeledten, és úgy látszik nem hiába húzzák az időt, mert hamarosan teljesen betelik a pince.

Először Magyarországon

"Szily Nóra kórházba kerül, így engem ért az a szerencse, hogy vezethetem a könyvbemutatót" - perdül a színpadra az igen visszafogottra sikeredett Soma, talpig kékben. Nem tudom Soma készült-e a bemutatóra, de ha nem, úgy az ad hocra sikeredett párbeszédek az ő fantáziáját dicsérik, ha viszont készült, nem készült jól. Maradjunk az előbbi verziónál, Soma a színpadra tessékeli Szipál Márton "kedvest", egyúttal rádörren a rá sem hederítő közönségre, hogy "akit nem érdekel a mi drága Marcink, az nyugodtam átmehet valahová máshová."

Tekintse meg képeinket!
Szipál Márton fotósnak először szenteltek magyar nyelvű kiadványt, ami azért is furcsa, mert a fényképész nem csak hogy több ezer filmet elkattogtatott már, hanem meglehetősen elismert is a szakmában. Úgy tűnik, a fotóst most sem tisztelték meg eléggé, a könyv ugyanis - annak ellenére, hogy a kiadó szerint "ilyen lelkesen még nem készítettek könyvet" - igen silány minőségűre sikeredett. A borító még rendben lenne, de a belső fotók sokszor nehezen élvezhetők, halványak, nem kontrasztosak, ami pedig nem ártana, lévén fekete-fehér képekről van szó. A szerkesztés is esetlen, a fotók elrendezése nem koncepciózus, kisebb nagyobb képek váltják egymást véletlenszerűen, míg néhol féloldalnyi lapok maradnak üresen, ami szintén ügyetlen, ugyanis a fényképek mellett az oldalakat semmi nem díszíti. Élvezetes lehetne a fotós saját beszámolója, visszaemlékezése a modellekről, ám ezek a megemlékezések is csak pár sort tesznek ki.

Harminchét darab tabletta

Szipál Márton meglehetősen jól viseli a körülötte lévő felhajtást, és csak nevet, mikor Soma diszkréten megosztja a közönséggel, hogy a nyolcvan éves fotóst napi 37 darab tabletta tartja életben. A vendégek közül elsőként Farkas Gábor énekes lép a színpadra, akit a fotós bohócnak keresztelt, és úgynevezett torz portrékat készített róla, amit mindketten élveztek.

Az énekest hamarjában felváltja Vincze Lilla, a közönségből azonban ekkorra már senki sem figyel, sztárok ismerkednek nem sztárokkal, telefonszámot cserélnek, sőt még az én éber újságírói figyelmemet is eltereli Kleó, a kutya, akinek fajtáját nem tudom megállapítani, de mereven bámul a lábamnál, és hamar zavarba hoz. Vincze Lilla közben teljesen belemerül a "fontos-e a haj vagy sem egy nőnek" témába Somával, és mikor végképp lelankadna a résztvevők figyelme, az énekesnő egy meglepetésdalt énekel a fényképész mesternek, ami várakozásainkkal ellentétben nem egy régi Napoleon Boulevard szám, hanem egy operaária.

Soma katonásan folytatja, és Kárpáty Tamást szólítja a színpadra az "ivararány" végett, majd a rövid szereplés után Bódy Magdi következik, aki bevallja, hogy szinte rokoni érzelmek fűzik Szipál Mártonhoz. Ő is hoz egy meglepetésdalt, mégpedig a New York New Yorkot, amit együtt táncolnak el a mesterrel.

A létezés luxusa

A könyv szereplői közül sajnos igen kevesen vannak jelen, a vendégek nagy részét a mester ismerősei teszik ki, így a celebspotting-bányának indult hely valójában nem lett igazi kuriózum, lám maga Szily Nóra sem jött el, sem Eszenyi Enikő, sem pedig Liptai Claudia, a könyv külföldi szereplőiről nem is beszélve.

Záróakkordként maga Soma - aki szintén a könyv szereplője -, is szeretné köszönetét kifejezni az idős fotóművésznek, és ő is elénekel egy meglepetésdalt, amit kifejezetten erre az alkalomra írt. Soma kedves számát férje, Lőric György kíséri szaxofonon, azaz kísérné, ám Soma alapja helyett véletlenül a Buena Vista Social Club egyik számát teszik be. A technikai malőr után végighallgathatjuk a mamamgésa "Az örök gyerek ott van mindenkiben" kezdetű számát, ami "az elején túl mélyre sikeredett".

A performance után hamar oszlik a tömeg, Bódy Magdi gyorsan búcsúzik a könyvek között, és aki teheti lecsap a mesterre egy autogramért. Soma a Magyar Narancsát keresi, amit valaki eltüntetett én meg próbálok a fotós közelébe férkőzni, ami némi sorban állás után sikerül is.

"Nagyon büszke vagyok" - mondja Szipál Márton. "Amerikában most adtak ki egy dvd-t, amin több mint 400 képem látható: ugyanez fog megjelenni Kínában és Dél-Amerikában is. Harmincöt évig volt műtermem Hollywoodban a Sunset Streeten, rengeteg embert fotóztam, és nagyon örülök, hogy végre itthon is kiadták a képeimet." Több kérdést azonban már nem sikerül feltennem, mert "Marcikám, egy autogramot!" - felkiálltással egy hölgy közénk áll. "Cicciolinának kéne, most megy hozzá valaki."