Nem szegélyezték vattacukorfelhők, elszabadult lufik után bömbölő gyerekek és perecárusok az utamat, amikor ellátogattam két ingyenes május elsejei eseményre. Ehelyett szabálytalankodó milliomosokat láttam luxuskocsikból luxushotelbe rohanni, egy tabáni koncertet és kiábrándult lufikutyaárusokat.
Leszögezem, hogy sem az Ágyúgolyó futam című filmet nem láttam, és az autókhoz sem értek. Így a laikusok értetlenkedésével néztem, mi lehet az, ami egyeseket arra ösztönöz, hogy órákon át a zuhogó esőben ácsorogjanak és azt várják, hogy B és C kategóriás sztárok begördüljenek a Four Seasons hotel elé agyonmatricázott autóikon.
A Gumball 3000 lényege
Az egész felhajtás a Gumball 3000 idei futama miatt volt, aminek az a lényege, hogy rendkívül gazdag emberek rendkívül nagy nevezési díj ellenében, rendkívül drága kocsikban néhány nap alatt végigvezetnek a világon, esténként megállnak egy-egy rendkívül puccos hotelban, buliznak egy vidámat, majd vérük alkoholszintjétől függetlenül továbbsöpörnek. És mindezért kifizetnek egy halom pénzt. A futam alatt megszegik a sebességkorlátozásokat, karamboloznak párat –információink szerint ez ma Budapesten is megesett -, összetörnek egy-két kocsit, és mindennek csak örülnek, mert kaland.
Londontól Hollywoodig
Az egész felhajtást a pórnép a világ minden pontján végigstatisztálja hobbifényképezőgépekkel és alkoholos filctollakkal, az újságírók és fotósok pedig megpróbálnak lecsapni valamelyik celebritásra - akik rendszerint az autójukból kipattanva a lakosztályukig rohannak -, így ugyanolyan elérhetetlenek maradnak, mintha el sem hagyták volna a Hollywood vagy London táblát.
Az idei Gumball 3000 egyébként Londonból indult, végállomása pedig Hollywood, azon belül is a Playboy-villa, ahol minden bizonnyal Heffner papa várja tárt karokkal a megfáradt sofőröket.
”Pink is mindjárt itt lesz”
„Az autók és a sztárok miatt jöttünk” – mondja Tibor Komáromból, akit azért szúrtunk ki a tömegből, mert háromféle alkoholos filctollal rendelkezett és mert - bár még csak nemrég érettségizett -, ő volt a legmagasabb. „Sajnos sokan nem jöttek el, mint például Pamela Anderson, viszont az előbb érkezett Tony Hawk, a világ legjobb deszkása, Ryan Dunn bringasztár, és nemsokára Bem Margera deszkás a Jackassből és Pink és Tarantino is jönni fog” – mondta Tibor fél öt körül optimistán, ami engem már csak azért is lenyűgözött, mert délután egy óta álldogált haverjával a hotel előtt.
Aztán az esemény szervezőit megszégyenítő infóáradatot zúdított rám: igaz, hogy még csak vasárnap indult a futam, de már két embernek elvették a jogosítványát, gyakran háromszázzal repesztenek az autópályákon, ám a nagy lazaság ellenére még az is meg van szabva, hogy hova rakják föl a szponzorok matricáit. Tavaly volt egy fagyis kocsi és két éve egy Citroen kacsa is a mezőnyben, idén a szokásos luxuskocsikon kívül eddig egy Volkswagen kisbuszt láttak. Amúgy a srácok abszolút rajongók, a Gumball 3000 minden egyes eseményéről emailben értesülnek, szabadidejükben pedig „tuningolnak, amit csak lehet”.
Megérkezik Satan
Ekkor begördült a Satan feliratú jármű, ami a vicces rendszámtáblája miatt kelt egy kis feltűnést, aztán hallgatom tovább Tibort: „Ha lenne annyi lóvém, gondolkodás nélkül beneveznék” – mondja, majd felkapja a fejét: „Nézd, épp ott jön a szervező” - megpróbálok átnézni a tömeg feje fölött, hogy megláthassam Maximilian Cooper brit üzletembert, aki mindezt kitalálta, ám csak egy hajfürtjét látom elsuhanni a hotel irányába. Aztán az autentikus majális hangulat reményében nem várom meg Pinket, hanem egy középkategóriás személygépkocsiban átrobogok a Tabánba.
A Tabánban sincs mézeskalács-hangulat
Épp a Pál Utcai Fiúk zenekar koncertjét követő áthangszerelésre érkezem. Meglepően sok negyvenen felüli házaspár, lagymatag hangulat és dobozos sör fogad. Török Ádám „Gyertek le a hegyoldalból!” kiáltása a színpad elé vonz, de nemcsak engem: a tömeg szemlátomást nő. Rajongók beszámolója szerint Caramel koncertjének idején még csak harmincan voltak, most már tízszer annyira tippelem a színpad előtt tolongókat. Lufit és mézeskalácsot viszont itt sem látok. „Május elseje, mi? Ekkorát már rég nem buktunk b***meg” – hallom hazafelé este hétkor az egyik aluljáróban a lufikutya árus méltatlankodását. „Hidegben nem mozdul a magyar” – válaszol neki egy hajléktalan.
Kivéve ha autókról és sztárokról van szó.