Névtelenséget kérő olvasónk a következő bejelentést tette:
"Láttam a boldogságot én,
lágy volt, szőke és másfél mázsa.
Az udvar szigorú gyöpén
imbolygott göndör mosolygása.
Ledőlt a puha, langy tócsába,
hunyorgott, röffent még felém -
ma is látom, mily tétovázva
babrált pihéi közt a fény."
József Attila: Eszmélet (részlet)
Tudjon többet: a teljes versciklus itt!