"Még febr. 26-án történt velem. ill velünk. Néhány barátommal tértem haza Barcelonából Berlinen át. A beszállásra várva a sor végén feltűnt Kiss Gergő (hú de megörültem) aztán Fodor Rajmund, Kásás Tamás és végül az egész férfi vízilabda válogatott... csapatunk nőtagjai vigyorogtak, mint a tejbetök. A fiúk nagyon konszolidáltan viselkedtek, bár könnyű volt őket észrevenni, mert átlagosan 1 fejjel kilógtak a többi ember közül. Aztán valamelyikük megszomjazott ( talán Kiss G.), ám az italautomata nem engedelmeskedett. Erre olimpikonunk szolidan (tényleg!) oldalba vágta a gépet, (a folyosó végén is hallottuk), majd az üdítő a gazdájához talált. Drukkoltam, hátha esetleg Papesz és Rajmi között lesz csak hely a gépen. de nem... ehelyett a Kistehén tánczenekar jutott. Erre csak otthon jöttünk rá, mivel őket annyira nem ismerjük. De a társaság nagyon vicces volt! Bár a stewardess annyira nem értékelte! Máskor is így akarok hazautazni!" - óhajtja Gmarisk.